Sopron, a kis magyar csoda

Sopron, a kis magyar csoda

Ünneplés a Sopron–Bourges Euroliga-mérkőzés után 2019. március 5-én (Fotó: Facebook/Sopron Basket)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyar sportdiplomácia újabb sikere, hogy két éven belül másodszor is a női kosárlabda-Euroliga négyes döntőjébe jutott Sopron idén is házigazdaként várja Európa négy legjobb bajnokcsapatát. Igaz, ehhez a magyar kormánynak megint mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Információink szerint egymillió dollár volt az ára az újabb soproni rendezésnek.

Kétségtelen, fantasztikus sikert ért el Sopron városa, ugyanis a FIBA-Euroliga – amely a kosárlabda BL-je – történetében először fordul elő, hogy kétszer egymás után ugyanaz a helyszín adjon otthont négyes döntőnek, vagyis a Final Fournak. Ehhez egyébként három feltételnek kellett teljesülnie: az első és legfontosabb az volt, hogy a Sopron jusson be a négyes döntőbe, aztán időben adja be a pályázatát a rendezésre, és természetesen fizesse be a nemzetközi szövetség (FIBA) pénztárába a rendezés jogdíját. Mivel valamennyi feltétel teljesült, illetve teljesülni fog, ismét Sopronban találkoznak a kontinens legjobb csapatai április 12-14-én. Mindehhez Török Zoltán, a Sopron Basket ügyvezetője annyit tett hozzá: „Nemcsak a Sopron Basket tért vissza a Final Fourba, hanem a Final Four is visszatér Sopronba. Számomra ez egyet jelent azzal, hogy nincs lehetetlen!”

Jól tudjuk, a magyar kormány egyik legfontosabb célja, hogy minél több nagy sporteseményt hozzon Magyarországra, így – értesüléseink szerint – egy pillanatig sem gondolkodott, kifizesse-e a rendezés jogdíját, az egymillió dollárt, átszámítva körülbelül 280 millió forintot. Tegyük hozzá, ezúttal tényleg olyan sportesemény mellé állt a kabinet, amire megéri költeni, ugyanis az egyre népszerűbb sportág csúcsrendezvényét, az Euroliga-Final Fourt eddig kétszer tartották Magyarországon: a Mizo Pécs 2004-ben bronzérmes lett, míg tavaly a Sopron ezüstérmesként végzett, és mindkét rangadósorozat minden szempontból nyereségesnek bizonyult.

Hat miniolimpia lesz Budapesten idén | Magyar Hang

Az újgenerációs városi sportok fesztiválját is hazánkban rendezik. Mit profitálhat ebből az ország?

A női Euroliga küzdelmeit egyébként 1958 óta rendezik meg, eredetileg Bajnokcsapatok Európa-kupájának hívták, az első idényt pedig a bolgár Szlavia Szofia nyerte, amely oda-vissza alapon legyőzte a Gyinamo Moszkva gárdáját. 1977-ben változtattak először a versengés szabályain, ettől kezdve ugyanis egyetlen mérkőzésen dőlt el a végső győztes kiléte. 1992-ben változott újra a lebonyolítás, ekkortól beszélhetünk Final Fourról, vagyis négyes döntőről, 1996-tól kezdve pedig női Euroliga néven fut a megmérettetés. 2012 és 2014 között Final Eightet, nyolcas döntőt rendeztek, 2015-ben viszont visszatért a sorozat a négyes döntős rendszerhez.

Több magyar csapat is előkelő helyezéseket ért el akár a korábbi BEK-, akár az Euroliga-korszakot vizsgáljuk. 1963-ban az MTK a negyedik lett, 1979-ben a BSE ezüstérmet szerzett, majd 1982-ben negyedik lett a városmajori csapat. Ugyanezt ismételte meg 1984-ben az aktuális magyar bajnok, a Tungsram. Ezek után azonban nem kevesebb mint 17 évig kellett várni arra, hogy ismét magyar klub kerüljön a legjobbak közé, ekkor jött el a pécsiek aranykorszaka. Rátgéber László csapata kétszer lett bronzérmes – 2001-ben, amikor mindössze egy vereséget szenvedett a csapat, pont az elődöntőben, majd 2004-ben –, 2005-ben pedig a negyedik lett a mecsekaljai alakulat.

A soproniak 2009-ben jutottak be első alkalommal a négyes döntőbe, és a spanyolországi Salamancán a negyedik helyen végeztek, tavaly pedig már meg sem álltak a fináléig, ám ott az orosz Jekatyerinburg sajnos megállította a menetelésüket. Idén megadatik a visszavágás lehetősége, ugyanis az április 12-ei elődöntőben éppen a címvédő orosz csapattal csapnak össze, míg a másik ágon a szintén orosz Gyinamo Kurszk és a cseh ZVVZ USK Praha együttese néz szembe egymással.

Ha a soproniak ezúttal történelmet írva megnyernék az Euroligát, az a második nemzetközi kupagyőzelmük lenne, ugyanis 1998-ban már diadalmaskodtak a Ronchetti-kupában. „Sopron már bizonyította, hogy remek házigazda, legyen szó a 2015-ös Európa-bajnokságról, a különböző utánpótlástornákról vagy a tavalyi Euroliga-Final Fourról. Örömmel térünk vissza idén is a négyes döntőre, amely Magyarország kormánya, a klub, a város és a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége összefogásának köszönhetően várhatóan ugyanolyan jól megrendezett esemény lesz, mint a tavalyi. A soproni közönség hozzáértő és szenvedélyes, és biztos vagyok benne, hogy csodálatos hangulatot fognak teremteni a női kosárlabda újabb ünnepéhez” – jelentette ki Kamil Novak, a FIBA európai ügyvezető igazgatója.

Nagy izgalommal várja az idei négyes döntőt a magyar női válogatott szövetségi kapitánya, Székely Norbert is, aki korábban maga is edzette a soproni csapatot, sőt a 2009-ben a Final Fourba jutó gárda edzője volt. „Már tavaly azt mondtam, amikor bejutott a csapat a négyes döntőbe, hogy ez maga a csoda. Azt, hogy ezt egy éven belül megismételték, arra nincsenek megfelelő szavak. Ez az egész magyar kosárlabdának, az egész közösségünknek rengeteget jelent. A realitás ugyanis az, hogy öt-hat évente legyen ott a Final Fourban egy magyar csapat. Amit most a Sopron produkál, az az elmúlt húsz esztendő fejlődési szakaszának csúcsa” – vélekedett Székely Norbert.

A szakember szerint egyébként a sportág nemzetközi és hazai szabályai segítik a válogatottak fejlődését. Ugyanis például a kézilabdával ellentétben, ahol nincs meghatározva a pályára küldhető légiósok száma, a kosárlabdában itthon a klubokban négy külföldi léphet pályára, azaz minimum egy magyar játékosnak mindig helyet szorítanak, míg az Euroligában is van megkötés, hiszen összesen két tengerentúli játékos lehet egyszerre a pályán lévő ötösből.

Nemzeti kézilabdasikerek magyarok nélkül | Magyar Hang

Amíg a legjobb klubok nem játszatják a magyar játékosokat, addig ne csodálkozzunk azon, ha a 2020-as tokiói olimpián sem lesz ott sem a férfi, sem a női válogatott.

„Ehhez jön hozzá itthon az utánpótlás-nevelés fontossága, hiszen minden csapatnak minden mérkőzés első félidejében egy U20-as játékosnak kötelező játéklehetőséget biztosítania. A Sopron ebben is magára vállalta a zászlóshajó szerepét, és itt minden edzőnek kötelessége a legjobb magyar játékosokat beépíteni a csapatba. Nem véletlen, hogy a sportág felszállóágban van” – jelentette ki a szövetségi kapitány, aki hozzátette, természetesen ott lesz a négyes döntőn, és amennyire lehetőségük lesz, ugyanígy tesznek a válogatott játékosai, ők is a helyszínen szurkolnak majd a soproniak sikeréért. „Ugyan nem realitás, de a magyar kosárlabda és személy szerint az én vágyam is, hogy a Sopron megnyerje első magyar csapatként az Euroligát” – tette hozzá.

Magával a Novomatic Aréna átalakításával is lesz munka bőven, igaz, a 2015-ös Európa-bajnokság, illetve a tavalyi Final Four alapján már rendelkeznek tapasztalatokkal a soproniak. Például a főpálya és az akadémiai oktatóközpont terme közötti mobilfal helyére mobil lelátókat építenek, így 3100 néző szurkolhat majd mérkőzésként. Tavaly nagy sikert aratott a csarnok közvetlen szomszédságában kialakított, 1500 négyzetméteres szurkolói zóna, valamint a sörsátor és az ajándékbolt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/13. számában jelent meg, 2019. március 29-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!