Eszembe jut saját gyermekkorom, ami nem volt ilyen jó. Nem értek rá ennyit a felmenőim. Meg nem is volt ez divat egy-két emberöltővel korábban. Nem tudták még az emberek akkor, hogy hogyan kell a jövőt megalapozni. Hogy nem jön minden magától.
Rengeteg honfitársunk él egyedül, elmagányosodott, ilyetén boldogtalan társadalom a miénk. És innen indulhatna a gondolatsor, hogy a magányos és boldogtalan honpolgár a közös ügyeket is kevéssé éli meg, át, ami aztán a közelmúlt aktuálpolitikájába torkollhatna.
Van-e valós különbség a világ népeinek emóciói között? Ha igen, akkor miért jellemzőbbek egyes országok lakóira a pozitív érzelmek, mint másokra? Gazdagnak kell lenni a boldogsághoz?
Vajon mit élünk át gyermekkorunkban, szinte még tudatlanul, mindenféle tapasztalat nélkül, ami egész életünkre felejthetetlen marad? Miféle érzések ragadnak el bennünket, amiktől később sem tudunk már szabadulni?
Kérdés, nem számít-e manapság az is egyfajta polgári engedetlenségnek, ha a kurzus által előírt módszerek helyett a pedagógus élményalapú, a kritikai gondolkodást fejlesztő módszereket alkalmaz.
Miután sok évig arra kondicionálták az embereket, hogy alapvetően a pénztárcájukra fókuszálva ítéljenek valamit jónak vagy rossznak, sikerülhet-e most megértetni velük olyan lépéseket, amelyeknek ezen túlmutató célja, értelme van?
Bűne csak annyi, hogy valódi problémáról akart beszélni a kormány hecckampánya helyett – ez azonban nincs megengedve a törzsi gyűlölködés közegében, ahol mindössze kétféle őrület, az abszolutizálás hisztériája és a tagadás tébolya elfogadott.
Olvasóink támogatásának köszönhetően lett autója annak a cecei családnak, akiknek 3,5 éves leukémiás kislányukat kell Budapestre szállítani kezelésre. Riport!
Többen aggódnak, mint a járvány előtt, de alapvetően nem rajzolta át a világ boldogságtérképét a Covid–19.
A tesztet kitöltők mintegy 35 százalékának boldogságszintje változatlan maradt vagy még nőtt is. Ám szintén 35 százalék az érzelmi jóllétének romlását jelezte.
Karácsonyra jelenik meg Kepes András A boldog hülye és az okos depressziós című, legújabb könyve. A kötet premierje alkalmából beszélgettünk a szerzővel.
Vajon mennyire és miként változtathatja meg a nyelvet is a járvány, amely ugye mennyi mindent megváltoztat?
A Rábukkanni a boldogságra gyökeresen más, mint a napjainkban oly divatos önsegítő vagy önfejlesztő könyvek.
Hogyan változtatta meg az étkezést az 1066-os normann hódítás? Egy új érzékelőrendszer észleli, ha fertőzés veszélyezteti a gabonát. A pénz és a boldogság viszonyáról készített felmérést két pszichológus. E heti tudományos lapszemle.
A rendszerváltást fiatalon megélő generáció már kezdi elveszíteni a reményt, a kulcs most a fiatalok kezében van – mondja a Quimby énekese. Interjú.