Az is kiderült, hogy a magyarok szerint a „szűkös megélhetéshez” havi 250 ezer forintra van szükség.
Három hónap alatt havi nettó 220 ezer forintról 250 ezer forintra nőtt a szűkös megélhetéshez szükséges összeg nagysága.
Ciklusokon átívelő épületfelújítási programra lenne szükség – mondja Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője. Interjú!
A civilek és a települések komplex programot állítottak össze.
Megint olyan inflációs év lesz, amit nem nagyon teszünk majd ki az ablakba – mondta Virovácz Péter a kiskereskedelmi forgalom drámai csökkenése kapcsán.
A főpolgármester szerint a közszolgáltatások biztosítása is szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja a városvezetést, mert a költségvetés nincs arányban az ellátandó feladatokkal.
A területfejlesztési miniszter szerint ezt az uniós források segítségével kívánták élhetőbbé tenni az országot, ám ezek egyelőre nem érkeztek meg.
Paks 2 biztosan nem fog megtérülni, de az energiabiztonság szempontjából lehet értelme a beruházásnak – vélik szakértők.
Az Energiaügyi Kerekasztal részvevői arra keresnek megoldást, hogy miként vészeljék át a magyar települések és háztartások, vállalkozások a következő időszakot.
A politológussal arról beszélgettünk, milyen lesz Magyarországon élni 2030-ban. Ha érdekli például, hogy mely szakmákban dolgozók veszíthetik el a munkájukat, akkor kövesse podcastunkat!
„Európai szintű hiba volt az kedves mese, hogy a jólétet megvásárolhatjuk olcsó orosz energiahordozókkal, és nem kell törődni ennek a politikai kockázataival.” Hallgassa meg műsorunk előzetesét!
Ha nem kezd hozzá Magyarország az oktatási rendszer átalakításához, tíz év múlva már nem lesz, aki tanítson – mondja az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Interjú!
Az átláthatóság és a jól működő intézményrendszer forintosítható versenyelőnyt jelent – mondja Filippov Gábor.
„Minden nap három cikk jelenik meg arról, hogy nincs vízió” – Filippov Gábor az új agytrösztről, a politikai harcok kizárólagosságának meghaladásáról. Interjú!