2030-at jobban látom, mint 2023 második felét – így kezdte előadását Karácsony Gergely az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 címet viselő konferenciáján. A főpolgármester szerint a közszolgáltatások biztosítása is szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja a városvezetést, mert a költségvetés nincs arányban az ellátandó feladatokkal. Azt is hozzátette, hogy ez nem volt mindig így, 2018-ban még a főváros állammal szembeni egyenlege pozitív volt, ma viszont már Budapest segít be az állam működésébe. Hogy az állam és a főváros bevételeinek változása közötti különbséget érzékeltesse, elmondta, hogy a kormány 2018-hoz képest 60 százalékkal több adót szedett be 2022-ben, míg a főváros esetében ez 10 százalék körül van. Budapest az ország GDP-jéhez mért bevételei 2018 óta 0,57 százalékról 0,44-re csökkentek.
A főpolgármester hangsúlyozta: Budapest az ország GDP-jének 38 százalékát adja, és nem a magyar városokkal áll versenyben, hanem egy régiós, nemzetközi környezetben, ahol egyáltalán nem áll jól, a régiós fővárosok szinte minden versenyképességi szempontból megelőzik.
Karácsony Gergely azt is megjegyezte, hogy Budapest önmagában nem értelmezhető. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a fővárosban 1,6 millió munkahely van, miközben csupán 800 ezer budapestinek van állása. A munkahelyek felét tehát a városon kívülről érkezők töltik be. Ezt az is mutatja, hogy az autóval megtett kilométerek fele nem budapesti lakosokhoz köthető.
Ugyanakkor azt sem hagyhatja figyelmen kívül a főváros, hogy már az agglomeráció is megtelt. Ennek egyik oka az, hogy Budapesten az ingatlanárak növekedése jóval gyorsabb, mint a béreké. Ha azt szeretnék elérni, hogy Budapest ismét vonzó lakóhely legyen, csökkenteni kell a lakhatás költségeit. Ebből a célból egy fővárosi lakásügynökséget szeretnének indítani, ami a lakhatás költségeinek csökkentésével tehetne az albérletárak emelkedése ellen. Emellett az új lakások építése is elengedhetetlen. Karácsony szerint hely van, nem feltétlen ott, ahol a befektetők építkezni szeretnének, hanem például az elhagyott vasúti területeken.
Karácsony Gergely a tervek között nagyrészt a klímasemlegesség elérésének ambíciójáról és a zöld megoldások terjesztéséről beszélt. 2030-ra a közösségi közlekedés arányát 50 százalékra, a gyalogosét és kerékpárosét 30 százalékra növelnék. Ezek a számok a főpolgármester szerint teljesíthetők, bár ma még az autós közlekedés aránya eléri a 40 százalékot. Ezen túl a zöld területek arányát a jelenlegi 6m2/főről 7m2/fő-re szeretnék emelni.
Karácsony Gergely előtt Navracsics Tibor mondott beszédet. Azt mondta, bár korábban a kormány azt célozta meg, hogy 2030-ra az öt legélhetőbb uniós ország közé kerül, ezt a célt el kellett halasztani. A területfejlesztési miniszter szerint az uniós források segítségével kívánták élhetőbbé tenni az országot, ám ezek egyelőre nem érkeztek meg. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem gondolja úgy, az EU akadályoz meg bennünket az élhetőbbé válásban.
