Nagyon széles volt a várakozások spektruma a márciusi kiskereskedelmi forgalmat illetően – értékelte megkeresésünkre a pénteken kijött adatokat Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint viszont nem volt érdemes túl optimistának lenni, a megjelent adatok reálisan kiszámíthatóak voltak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentése szerint a forgalom volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A korábbi hónaphoz, tehát februárhoz viszonyítva a volumen 0,8 százalékkal nőtt a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
Virovácz szerint a havi 0,8 százalékos növekedésre akár azt is mondhatnánk, hogy egészen kellemes és jó adat, viszont a zöme valójában az üzemanyag-forgalomból jött. Ami nagyon ingadozó tétel, így a fejlemény összességében nem teljesen kedvező. Ha megtisztítjuk az üzemanyag-forgalomtól a kiskereskedelmi adatokat, azt látjuk, hogy havi szinten közel egy százalékkal zsugorodott a forgalom, zsinórban immár a hatodik hónapja.
– A háztartások vásárlóereje drasztikusan lecsökkent, szeptember óta negatív a reálbér alakulása is – sorolta a szakértő a folyamatok mögött álló tényezőket. Van egy terület viszont, ahol növekedés tapasztalható: ez a használtcikk-piac, amely kifejezetten válságszektor. Ha azt látjuk, hogy fogy a lakosság jövedelme, vásárlóereje, akkor általában fellendül a használtcikk-kereskedelem. A nagyobb költések ilyenkor el-elmaradoznak, mint ahogy most a bútorok és műszaki cikkek értékesítése is drasztikusan csökkent. A lakosság – tette hozzá Virovácz – amennyire lehet, próbál alkalmazkodni, a nagyon szükséges dolgokat megvásárolja, amit viszont nem tart fontosnak, azt halasztja. Sőt, azt is, amit adott esetben luxusterméknek tart. Így például az illatszerüzletek forgalma is jelentősen zuhant. Ebben érdemi változás akkor lesz a szakértő szerint, amikor azt tapasztaljuk, hogy elkezd lassulni a drágulás üteme, a lakosság vásárlóereje pedig érdemben növekszik. Viszont még ekkor sem lesz borítékolható a kedvező tendencia a kiskereskedelmi forgalom szempontjából, főleg, miután az elmúlt időszakban a szektor valamennyire tudta magát tartani. Tehát gyengült a teljesítmény, de nem zuhant le egy szikláról. A lakosság ugyanis a megtakarításaiból költ, és most elkezdte azokat felélni. Virovácz úgy látja, vélhetőleg az infláció normalizálódása után kezdi majd a lakosság újra feltölteni a tartalékokat. Tehát nem feltétlenül számolhatunk azzal, hogy ha visszatér egy alacsonyabb inflációs közeg, az rögtön jót tesz majd a kiskereskedelmi forgalomnak.
„Négy zsemle helyett fél kiló kenyér”
Az előbbiekre rímel az is, amiről Heiszler Gabriella beszélt nemrég az Indexnek. A Spar Magyarország ügyvezető igazgatója az árstopok kapcsán mondta el, hogy amikor azokat kivezetik, az egy ideig még kedvezőtlen hatással is lehet majd a boltokra. „Most abban bízunk, hogy a nyár elején kivezetésre kerül az intézkedés. Amikor ez majd megtörténik, hónapokig nem adunk el cukrot, lisztet, étolajat, az borítékolható, a többi termékkategóriánál is hosszú hetekbe telhet majd a piac regenerálódása” – fogalmazott az ügyvezető.
Az élelmiszerárak alakulása kapcsán pedig kifejtette: „Most viszont a prémiumkategória célközönsége is csúszik lefelé, a nem élelmiszer jellegű termékeknél, azon belül is a háztartási eszközöknél a legjelentősebb a visszaesés. A magas infláció miatt indifferens, mennyi értékben a forgalom, a volumenben viszont 5-6 százalékos visszaesést látunk, ami az élelmiszer-kiskereskedelemben drámai. A zöldség-gyümölcs és a pékáru esetében is jócskán visszaesett az értékesítési volumen, az utóbbira jellemző példa, hogy négy zsemle helyett sokan vesznek inkább fél kiló kenyeret. Ami kifejezetten aggasztó, a gyümölcs luxuscikké vált, egyre több háztartásban a narancs, a banán vagy az alma jelenléte sem evidens. Sajnos az a régi igazság is újra hangsúlyt kapott, hogy kis pénztárcából grízes tésztával könnyebb jóllakatni a családot, mint csirkemellfilével és párolt cukkinivel, az előbbi hiába hatósági áras.”
Sokan most azt gondolják, hogy a hosszú inflációt majd az árak tartós csökkenése kísérheti. Virovácz szerint erre összességében nincs sok esély, dezinflációra, tehát a drágulás mértékének lassulására viszont igen, bizonyos területeken ezt már látjuk is. Az élelmiszerárak, a háztartási energia, üzemanyagok esetében tapasztalhatjuk szerinte ezt a következő hónapokban, mindez pedig fékezi majd az inflációt. Az év egésze így is borzasztó lesz szerinte, ő 19 százalékos éves átlagos inflációs mutatóra számít. Megint olyan inflációs év lesz, amit nem nagyon teszünk majd ki az ablakba – fogalmazott.
Csak kevesen tudnának kifizetni egy váratlan kiadást
Az Egyensúly Intézet is pénteken hozta ki egyébként friss szegénységkutatását, amely szerint a korábbinál jóval optimistábbak a magyarok jövedelmi helyzetük tekintetében. Viszont még mindig csak a lakosság negyede tudna kifizetni egy váratlan kiadást. Az intézet áprilisi közvélemény-kutatása szerint ősz óta javult a szubjektív jövedelmi helyzet. Viszont az emberek csupán 25 százaléka mondja azt, hogy gond nélkül ki tudna adni százezret egy váratlan kiadásra. Huszonhét százalék keres nettó kétszázezer forintnál kevesebbet, a magyar háztartások kétharmada, 67 százaléka pedig csak nehézségek árán tudja finanszírozni kiadásait. Azt viszont a korábbinál nagyobb arányban mondják, hogy nem okoz gondot a fűtésszámlák kifizetése, vagy hogy minden második napon húst és halat tegyenek a vacsoraasztalra. A háztartások több mint kétharmada, 68 százaléka viszont nem számol bevételváltozással a következő negyedévben.
Az Egyensúly Intézet kutatása szerint egy magyarnak tipikusan havi nettó 220 ezer forint kellene a szűkös megélhetéshez, az átlagosnak tartott élethez viszont már havi nettó 350 ezer forint, míg a gondtalanhoz havi nettó 500 ezer. A megkérdezettek 27 százaléka viszont kevesebbet keres nettó kétszázezernél, ami azt jelenti, hogy közel minden negyedik magyar egyedül, háztartása vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel sem. A lakosság további negyede, 26 százaléka nettó 350 ezer forint alatti bevétellel rendelkezik. A megkérdezettek 3 százalékának nem volt havi jövedelme, 13 százalék pedig havi nettó 150 ezernél kevesebbet vitt haza. Az átlagos és gondtalan jövedelmi sávban áprilisban csupán 10 százalék helyezkedett el, havi legalább 500 ezret a kutatás szerint a társadalom négy százaléka keresett mindössze.
