E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Térképre viszik a középkor óta Izland körül elsüllyedt nagy hajók roncsait. Vajon létezik-e olyan pont a Földön, ahol semmi sem képes megélni? Egy kutatás a 110 év feletti szuperöregeket vizsgálja, míg egy új módszerrel eddig nem látott lehetőségek nyílnak a borzasztóan régi, akár több millió éves minták genetikai vizsgálatára.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Nagy fába vágták a fejszéjüket az Izlandi Egyetem régészei:
a meglévő források alapján térképet készítenek a sziget körül elsüllyedt
nagyobb méretű hajókról. A kulturális hírportál idézi a kutatás vezetőjét,
Ragnar Edvardssont, aki eddig mintegy négyszáz – 1200 és 1920 között a
hullámsírba vesző – hajót azonosított. A régész úgy véli, az első izlandi
telepek létrejötte óta mintegy ezer nagyobb hajó veszhetett a tengerbe.
A kutatást a korabeli feljegyzések is segítik, amelyeket
Edvardsson kifejezetten pontosaknak tart: a az írott források gyakran megadják
a szerencsétlenség helyét, a sérülés típusát és az elhunytak számát. A kutatás
alapján már az is látszik, hogy a sziget legnagyobb kereskedelmi központja a
XX. századig nem a mai főváros, Reykjavík, hanem Eyrarbakki volt. Utóbbi körül
ugyanis lényegesen több hajót rejt a mély. Ugyan a legtöbb szerencsétlenül járt
tengeri jármű izlandi, ám tudnak elsüllyedt angol, holland, dán, illetve baszk
hajóról is.
A 110 éves kort megélő emberek vérében az átlagosnál mintegy
kétszer több azon limfociták száma, amelyek közvetlenül pusztítják el a beteg,
például vírussal fertőzött, sejteket a szervezetben – derült ki egy friss
tanulmányból. A segítő T-sejtek egy változata, az úgynevezett CD4 CTL-eknek a
vizsgálata során Hasimoto Koszuke, Hirosze Nobujosi és Piero Carninci hét 110
évesnél idősebb japán szövetmintáit vetette össze öt 50 és 80 év közötti
tesztalanyéval. A szuperöregeknél 41 ezer, a „fiatalabbaknál” 20 ezer ilyen
immunsejtet mutattak ki a vizsgált egységekben.
A genetikusok szerint az eredmény azért is meglepő, mert ez
egy ritka sejttípus. A szakemberek – amellett, hogy szeretnék megérteni,
egyesek miért képesek ilyen magas kort elérni – most azt várják, hogy az idősek
mintáiban rákantigénekre és néhány vírus fehérjéjére bukkannak. A 2015-ös japán
népszámláláskor a lenyugvó nap országában 127,11 millióan éltek, közülük 61
763-an ünnepelték centenáriumukat, ám mindössze 146-an töltötték már be – vagy
haladták meg – a 110. életévüket.
Létezik-e olyan pont a Földön, ahol annyira extrém körülmények
uralkodnak, hogy az élet semmilyen formája nem képes ott megmaradni? Ezt a
kérdést vizsgálták francia kutatók Purificación López-García vezetésével. Friss
méréseikben úgy találták, az Etiópia északkeleti részében található Dallol
vulkán térségében lehetséges ilyesmi. Ugyan extrém melegben, extrém savas
közegben is figyeltek már meg életformákat, ám ha e két tényező magnéziumalapú
sóval párosul – utóbbi lebontja a sejthártyát –, nincs életforma, amely
megmaradna.
López-Garcíáék eredményeit többen is megkérdőjelezik. Így
egy spanyol kutatás is: épp az ellenkezőjét – azaz baktériumokhoz hasonlóan
egysejtű, sejtmag nélküli archeák (ősbaktériumok) – jelenlétét mutatta ki a
területen. Elképzelhető a minták beszennyeződése is, ugyanis a közelben egy
sópadon pont ilyen archeatípus él, így a vulkánt felkereső turisták is
átcipelhették a helyszínre.
Új spektrométeres technikával fogzománcból kinyert fehérjék
alapján a Koppenhágai Egyetem kutatói úgy vélik, a Gigantopithecus blacki nevű
óriás emberszabású majom és a modern orangután rokonságban állhatott egymással.
Az akár 3 méter magas és 600 kilogramm tömegű állatok Kína déli részén éltek,
nagyjából 300 ezer éve haltak ki. Fejlődésük valamikor 10–12 millió éve vált el
az orangutánokétól. A Gigantopithecusnak leginkább a fogait ismerjük. A
mintavételi darabot 1935-ben teljesen véletlenül vette észre egy hongkongi
drogériában a korai emberelődök kutatásában jeleskedő német–holland paleontológus,
Ralph von Koenigswald. A kétmillió éve élt egyed 2,5 centiméter széles fogait gyógyító
sárkányfogként árulták.
A kutatók a spektrométeres módszert korszakalkotónak tartják: mint mondják, több millió éves mintákat is tudnának vizsgálni, ami hatalmas előrelépés a korábbiakhoz képest.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg november 22-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!
