Bár manapság a tengeri növényekből készült ételek Európában különlegességnek számítanak, és sokan furcsának is tartják őket, szerte a kontinensről kerültek elő olyan emberi maradványok, amelyek fogain a moszatevés nyomait fedezték fel. Brit tudósok például a Yorki és a Glasgow-i Egyetemről számos leletet elemeztek számos európai országból Litvániától Spanyolországig, amelyek közül a legidősebb Kr. e. 6400-ból, a legfiatalabb pedig a középkorból származott.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint téves az a korábbi feltételezés, miszerint a mezőgazdaság újkőkori fellendülése a tengerből származó élelmiszerforrások háttérbe szorulását eredményezte. Eddig a moszatról azt feltételezték, hogy az európai emberek csak a legnagyobb éhínségek idején fanyalodtak rá. Már korábban is megtalálták a moszatok nyomait az emberi települések feltárt helyszínein, de eddig nem volt egyértelmű, hogy mire használták ezeket a növényeket. Elképzelhető volt, hogy a kiszárított moszatokkal fűtöttek vagy velük trágyázták a földjeiket. De ezen új felfedezések bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a moszat teljesen hétköznapi eledel volt szerte Európában.
A vizsgálathoz 28 régészeti feltárás helyszínén előkerült 74 ember fogköveinek összetételét elemezték. Közülük 33 ember fogain találtak olyan maradványokat, amelyek információt tartalmaztak a hajdani tulajdonos táplálkozási szokásairól, és közülük 26-nál bukkantak a moszatfogyasztás bizonyítékaira. Egyes esetekben még a fogyasztott növény színét is meg tudták határozni. A skóciai Orkney-szigeteken talált késő neolitikumban (Kr. e. 3200-2800) élt egyik ember például piros színű tengeri növényeket fogyasztott. A kutatók azt remélik, hogy e felfedezés, miszerint évezredekkel ezelőtt az európai emberek rendszeresen ettek moszatokat, megváltoztatja a jelenleg még hezitálók hozzáállását ezen ehető növények iránt, hiszen a mposzatok fenntartható módon termeszthetők, és tápanyagban gazdag élelmiszerforrást jelenthetnek a jövőben.
