Kik adták össze a finnek génjeit?

Lappföldi életkép (Fotó: Ugur Arpaci/Unsplash)

E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Egy átfogó genetikai vizsgálattal megnézték, milyen populációkból állt össze a mai finn lakosság. Egy új eljárással „hibernálni” is tudják majd a súlyos traumás betegeket. Valószínűleg előkerültek a híres francia filozófus, az esszé műfaját megalkotó Michel de Montaigne földi maradványai. A sok műhold tönkreteszi az égbolt kémlelését.

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

Science Daily

Egy átfogó vizsgálat szerint három

populáció meghatározó a mai finn lakosság génállományában. Két egyetem, a

helsinki és turkui több mint száz, a IV. és a XIX. század között élt személy

csontjában található, anyai mitokondriális DNS-ét elemezte.

Ezek alapján a vaskorban – amit

Finnországban 300 és 1200/1300 közé kelteznek –, illetve az 1200 és 1500 közé

tett középkorban délnyugaton (Luistari, Eura) és délen (Kirkkailanmaki,

Hollola) a kőkori, vadászó-gyűjtögető népesség utódai éltek. Ugyanebben az

időszakban közben keleten – Tuukkala, Mikkeli, illetve Kylalahti, Hiitola (az

oroszországi Kareliában) – az Európa számos részén, illetve Oroszországban

megfigyelt földműves, gazdálkodó populáció genetikai lenyomatait találták. Egy

ötödik lelőhelyen, a szintén nyugati Levanluhta vaskori telepén pedig a

számikra jellemző génállományt figyeltek meg.

A kutatók szerin mivel e három

genetikai vonal a modern finnekben is meghatározó maradt, ezért e vaskori

csoportok örökítőanyag-állományának keveredése jellemzi a mai populációt.

New Scientist

Áttörés a súlyos traumás betegek

sebészeti beavatkozásában – írják egy amerikai orvosi kísérletről, amely gyors

testhűtéssel adhat percekkel, vagy akár több mint egy órával is többet az

életmentés lehetőségére. Az EPR néven ismert eljárás lényege, hogy a páciens

hőmérsékletét nagyon gyorsan 10-15 Celsius-fokra hűtik, így kvázi „teszthalott”

állapotba juttatják. A szív leáll, ám az agyműködés nem szűnik meg, a vér

helyett jéghideg sóoldat viszi az oxigént a szervezetben. A beavatkozás után

pedig a sérültet újra 37 fokra lehet visszamelegíteni.

A művelettel többek között a

szívinfarktusokat, a súlyos szúrt-, vagy lőtt sebeket lehet hatékonyabban

gyógyítani, mivel a sebészeknek több idő áll a rendelkezésére az életmentéshez.

A kutatók az első elvégzett „próba” után 2020-ban 20 potenciális férfi és női

sérültnél fogják ezt alkalmazni; az EPR hatékonyságát a jövő év végén tudják

kielemezni. A cikk emlékeztet rá, az ilyen, hibernációszerű eljárások iránt a

NASA is érdeklődik, hogy a hosszabb utak során így hosszabbíthassák meg az

űrhajósok élettartamát.

AFP

Kutatók valószínűleg megtalálták a

francia reneszánsz ismert filozófus-államférfije, Michel de Montaigne földi

maradványait. Az 1533 és 1592 között élt, egy ideig Bordeaux polgármestereként

is tevékenykedő Montaigne testét a halála után többször is mozgatták, így nem

volt biztos, merre nyugszik. Régészek nemrég találtak egy fakoporsót az egykori

katolikus konvent épületének pincéjében – amely ma a bordeaux-i Aquitánia

Múzeumhoz tartozik, és szerintük elég biztos, hogy Montaigne-t rejti. „Egy

kamerával néztünk be a fakoporsóba, ahol egy comb-, egy medencecsontot és egy

koponyát figyeltünk meg” – számolt be róla Helene Reveillas régész.

Az esszé műfaját megalkotó Montaigne

59 éves korában halt meg, a kutatók most a csontok korát és az elhunyt nemét

próbálják meg meghatározni. Illetve veseköveket keresnek majd, ugyanis a

vallásháborúban a felek között közvetítői szerepet is játszó francia

tudvalevőleg azzal küszködött.

The Guardian

A nagy kereskedelmi cégek – például az Elon Musk-féle SpaceX vagy az Amazon – tízezer számra fellőni készülő műholdjai tönkreteszik a csillagászati megfigyeléseket – figyelmeztet az új, chilei óriásteleszkóp, az LSST egyik vezető kutatója.

A szupertávcső 2020-ban áll hadrendbe,

az 1,3 milliárd dolláros program keretében egyrészt a még mindig 96 százalékban

ismeretlen univerzumot térképezné fel, és a Földre veszélyes aszteroidákat is

figyelné. Tony Tyson szerint az új műholdflottákkal számolva a nyári, éjféli

égboltról készült felvételeik 25 százalékát is „beszennyezhetik” a műholdak fényes

kondenzcsíkjai, ami szörnyen magas arány.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/48. számában jelent meg november 29-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/48. számban? Itt megnézheti!