E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Egy átfogó genetikai vizsgálattal megnézték, milyen populációkból állt össze a mai finn lakosság. Egy új eljárással „hibernálni” is tudják majd a súlyos traumás betegeket. Valószínűleg előkerültek a híres francia filozófus, az esszé műfaját megalkotó Michel de Montaigne földi maradványai. A sok műhold tönkreteszi az égbolt kémlelését.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy átfogó vizsgálat szerint három
populáció meghatározó a mai finn lakosság génállományában. Két egyetem, a
helsinki és turkui több mint száz, a IV. és a XIX. század között élt személy
csontjában található, anyai mitokondriális DNS-ét elemezte.
Ezek alapján a vaskorban – amit
Finnországban 300 és 1200/1300 közé kelteznek –, illetve az 1200 és 1500 közé
tett középkorban délnyugaton (Luistari, Eura) és délen (Kirkkailanmaki,
Hollola) a kőkori, vadászó-gyűjtögető népesség utódai éltek. Ugyanebben az
időszakban közben keleten – Tuukkala, Mikkeli, illetve Kylalahti, Hiitola (az
oroszországi Kareliában) – az Európa számos részén, illetve Oroszországban
megfigyelt földműves, gazdálkodó populáció genetikai lenyomatait találták. Egy
ötödik lelőhelyen, a szintén nyugati Levanluhta vaskori telepén pedig a
számikra jellemző génállományt figyeltek meg.
A kutatók szerin mivel e három
genetikai vonal a modern finnekben is meghatározó maradt, ezért e vaskori
csoportok örökítőanyag-állományának keveredése jellemzi a mai populációt.
Áttörés a súlyos traumás betegek
sebészeti beavatkozásában – írják egy amerikai orvosi kísérletről, amely gyors
testhűtéssel adhat percekkel, vagy akár több mint egy órával is többet az
életmentés lehetőségére. Az EPR néven ismert eljárás lényege, hogy a páciens
hőmérsékletét nagyon gyorsan 10-15 Celsius-fokra hűtik, így kvázi „teszthalott”
állapotba juttatják. A szív leáll, ám az agyműködés nem szűnik meg, a vér
helyett jéghideg sóoldat viszi az oxigént a szervezetben. A beavatkozás után
pedig a sérültet újra 37 fokra lehet visszamelegíteni.
A művelettel többek között a
szívinfarktusokat, a súlyos szúrt-, vagy lőtt sebeket lehet hatékonyabban
gyógyítani, mivel a sebészeknek több idő áll a rendelkezésére az életmentéshez.
A kutatók az első elvégzett „próba” után 2020-ban 20 potenciális férfi és női
sérültnél fogják ezt alkalmazni; az EPR hatékonyságát a jövő év végén tudják
kielemezni. A cikk emlékeztet rá, az ilyen, hibernációszerű eljárások iránt a
NASA is érdeklődik, hogy a hosszabb utak során így hosszabbíthassák meg az
űrhajósok élettartamát.
Kutatók valószínűleg megtalálták a
francia reneszánsz ismert filozófus-államférfije, Michel de Montaigne földi
maradványait. Az 1533 és 1592 között élt, egy ideig Bordeaux polgármestereként
is tevékenykedő Montaigne testét a halála után többször is mozgatták, így nem
volt biztos, merre nyugszik. Régészek nemrég találtak egy fakoporsót az egykori
katolikus konvent épületének pincéjében – amely ma a bordeaux-i Aquitánia
Múzeumhoz tartozik, és szerintük elég biztos, hogy Montaigne-t rejti. „Egy
kamerával néztünk be a fakoporsóba, ahol egy comb-, egy medencecsontot és egy
koponyát figyeltünk meg” – számolt be róla Helene Reveillas régész.
Az esszé műfaját megalkotó Montaigne
59 éves korában halt meg, a kutatók most a csontok korát és az elhunyt nemét
próbálják meg meghatározni. Illetve veseköveket keresnek majd, ugyanis a
vallásháborúban a felek között közvetítői szerepet is játszó francia
tudvalevőleg azzal küszködött.
A nagy kereskedelmi cégek – például az Elon Musk-féle SpaceX vagy az Amazon – tízezer számra fellőni készülő műholdjai tönkreteszik a csillagászati megfigyeléseket – figyelmeztet az új, chilei óriásteleszkóp, az LSST egyik vezető kutatója.
A szupertávcső 2020-ban áll hadrendbe,
az 1,3 milliárd dolláros program keretében egyrészt a még mindig 96 százalékban
ismeretlen univerzumot térképezné fel, és a Földre veszélyes aszteroidákat is
figyelné. Tony Tyson szerint az új műholdflottákkal számolva a nyári, éjféli
égboltról készült felvételeik 25 százalékát is „beszennyezhetik” a műholdak fényes
kondenzcsíkjai, ami szörnyen magas arány.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/48. számában jelent meg november 29-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/48. számban? Itt megnézheti!
