Kérdése van az amerikai választások kapcsán? A Magyar Hang csapata megválaszolja! Joe Biden megnyerte az elnökválasztást. De még hosszú idő telik majd el a hivatalos végeredmények közzétételéig. Kérdés viszont rengeteg van.
Miért tart ennyi ideig a szavazatszámlálás?
Minden szavazás lebonyolítása tagállami hatáskör, így az ötven államban ötvenféleképpen bonyolítják azt le. Van, ahol kell személyazonosságot igazoló irat, van ahol nem. Ami kell, az a lakcím bemondása (ezt összevetik a nyilvántartással) és az úgynevezett Social Security Number, vagyis a társadalombiztosítási szám.
Amikor valaki levélben akar szavazni, ezt jelzi a területileg illetékes bizottságnál azzal, hogy kitölt egy kérelmet. Aki jogosult a szavazásra, postán kap szavazólapot. Otthon eldönti, hogy melyik jelöltet támogatja, majd a szavazólapját egy jelöletlen borítékba teszi és lezárja. Ez a boríték bekerül egy másik, nagyobb borítékba, és mellé kerül a szavazópolgár azonosítására szolgáló lap, amit alá kell írnia. Lezárja ezt a második borítékot is, és már nincs más dolga, mint elballagni a postára vagy egy zárt szavazatgyűjtő dobozhoz, amelyből csak az erre hivatott hatósági emberek vehetik ki a borítékokat.
Amikor a boríték megérkezik a választási központba (állama válogatja, hogy mi a határidő – Texasban a választást követő napig kell megérkezzen a még választás napjáig feladott levél, Pennsylvaniában erre még három napot adtak, Nevadában pedig egy teljes hetet), vagy azonnal feldolgozzák, vagy nem. Három középészaki csatatér-államban csak a helyben leadott szavazatok után kezdhettek hozzá a feldolgozáshoz, így emiatt volt megfigyelhető mind Wisconsinban, mind Michiganben, és most Pennsylvaniában, hogy előbb Donald Trump állt nyerésre, majd a levélszavazatok feldolgozása után Joe Biden fordítani tudott.
Mindhárom állam vezetése republikánus, egyesek felvetették, hogy szándékosan hagyták a levélszavazatok feldolgozását legkésőbbre, pont amiatt, hogy azt a látszatot lehessen kelteni, hogy a „megbízhatatlan” levélszavazatokkal tud csak Joe Biden fordítani.
Mikor lesz végső eredmény?
A levélszavazatok feldolgozása mindig is időigényes feladat volt. Míg négy éve összesen 33 millió levélszavazatot adtak fel, most több mint 60 milliót. Erre tizenkilenc állam ad lehetőséget, további tizenkilenc állam és a főváros pedig az előzetes szavazásra, ráadásul öt államban eleve csak levélben lehet szavazni. Mindössze hat olyan állam van, ahol csak személyesen és a szavazás napján lehetséges a voksolás, ezek New Hampshire kivételével a „Biblia-övezet”-nek is mondott, kimondottan konzervatív délközép államok.
Egy-egy levélszavazat feldolgozása egyértelműen időigényesebb, mint a szavazás napján történt szavazatok feldolgozása, melyeket több államban eleve szavazógépben rögzítenek. Nevadában pedig különleges helyzet van: a járványhelyzetre tekintettel mindenkinek kiküldtek levélszavazatot is, és a választóra bízták, hogy azzal, vagy a személyes szavazás lehetőségével akar-e élni. Már ebből sejthető volt, hogy ez az állam alacsony lakosságszáma ellenére is az utolsók között fogja feldolgozni a szavazatokat, hiszen meg kell a szavazóbiztosoknak győződniük arról, hogy mindenki csak egy szavazatot adott fel.
Mikor lesz hivatalos végeredmény?
A különböző hírügynökségek és hírtelevíziók már a választás napján gyakran kimondják, hogy melyik államot melyik jelölt nyerte: saját felméréseik, a beérkezett és feldolgozott szavazatok száma alapján döntenek.
Donald Trump állításával ellentétben nincs határideje annak, hogy mikorra kell az eredményeknek hivatalossá válniuk. A várható jogi csatározások után valószínűleg ez decemberben fog megtörténni. 2000-ben, amikor George W. Bush nyert Al Gore-ral szemben, mindössze 537 szavazat döntött a javára Floridában. Majdnem egy hónapig voltak akkor még pereskedések, mire a Floridai Legfőbb Bíróság véglegesítette az eredményt.
Lesz-e újraszámlálás?
Azokban az államokban, ahol a két jelölt közti különbség alacsony, automatikusan meg fog történni, így Georgia államban is. Más helyeken, mint például Wisconsinban, a jelölt kérheti az újraszámlálást, alapos indok esetén, ám ilyen esetekben fizetnie kell érte.
Miért érkezett ilyen sok levélszavazat a demokratákra?
A levélszavazatok magas számának nem csak a koronavírus-járvány az oka, hanem az is, hogy a demokrata kampány kimondottan biztatta a szavazókat arra, hogy ha lehet, vagy levélszavazatot adjanak fel, vagy éljenek az előzetes szavazás lehetőségével, azaz, a hivatalos szavazási nap előtt már tegyék meg szavazatukat. Mint korábban láttuk, az összes demokraták felé húzó államban lehetséges szavazni a hivatalos választási napon kívül is. Ezzel a demokraták éltek is, az előzetes becslés szerint kétharmad-egyharmad arányban, ám a levélszavazatok feldolgozása alapján ez inkább háromnegyed-egynegyed vagy négyötöd-egyötöd arányú.
Trump amiatt aggódik, csalhattak a levélszavazatokkal. Lehet alapja a félelmének?
Minden szavazáskor van csalás, még a legdemokratikusabb államokban is, ahogy korrupció is mindenhol van, még a legtörvénytisztelőbb államokban is. Ám ahogy a korrupció is a fejlettebb, tisztább, átláthatóbb demokráciákban kevésbé jelentős, úgy a választási csalások is inkább az autoriter, szavazást csak látszatból tartó államokra jellemzőek. Az Egyesült Államokban az elmúlt idők tapasztalata az, hogy a választási csalás elhanyagolható, sokkal nagyobb szerepe van a „törvényes csalás”-oknak, azaz, a választópolgárok szavazási jogának és lehetőségeinek különböző törvényekkel való korlátozásának, mint pl. a gerrymandering, különböző fényképes igazolványok szavazáskor való elfogadása vagy nem elfogadása, szavazókörök számának csökkentése stb.
A levélszavazatok felbontása a következőképpen történik: előbb egy szavazatszámláló megvizsgálja, hogy a beérkezett nagy boríték sértetlen és eredeti, aztán kinyitja. A választópolgár adatait ellenőrzi, hogy részt vett-e személyesen a szavazáson (ahol korábban bontják ki a levélszavazatot, ott értelemszerűen a szavazásra jelentkezőket ellenőrzik a voksolás napján, hogy adtak-e már le levélszavazatot), és ha igen, akkor a szavazatát kidobja.
Ez azért van, hogy egy szavazó csak egyszer voksolhasson, viszont időközben meggondolhassa magát – ha korábban levélszavazatban szavazott valakire, de aztán a kampány hatására személyesen másra voksolt. A szavazatszámláló megnézi azt is, az illető még él-e – ha a levélszavazat leadása és a szavazás napja között elhunyt, akkor szintén érvényteleníti a szavazatát. Ha minden rendben van, kibontja a belső borítékot is, és rögzíti az érvényes szavazatot. A fentiekből is kiderül, ez a folyamat elég időigényes és nem automatizálható, és az is, hogy eléggé „csalásbiztos”.
Egy 2000-től 2012-ig terjedő kimutatás szerint, amikor is több, mint egymilliárd levélszavazat érkezett, nem egészen 500 csalást sikerült csak tetten érni. Tehát a levélszavazatokkal vagy nagyon-nagyon könnyű csalni, és le se lehet velük bukni, vagy elenyészően csekély a csalás lehetősége. A szakemberek szerint utóbbi, már csak azért is, mert több államban nem csak alá kell írni a feladott levelet, de tanúknak is igazolniuk kell, hogy ténylegesen az illető adta azt fel. Donald Trump állítása tehát, hogy a levélszavazatokkal könnyű csalni, az összes fact-checker szerint nem állja meg a helyét, azaz, hazugság.
Miért támadja Donald Trump a levélszavazás intézményét ennyire?
Korábban is jellemző volt, hogy a levélszavazatok a demokratáknak kedveznek. A republikánusok eszerint inkább idegenkednek tőle, pedig az egyidős magával az Egyesült Államok történetével: a katonai szolgálaton lévők ugyanis kezdettől levélben szavaztak. Az, hogy ez a jelenség a demokratáknak szignifikánsan kedvező, a XXI. század fejleménye, korábban egyformán segítették mindkét oldalt. A „Segítség az Amerikaiaknak a Szavazáshoz” törvény, melyet kétpárti egyetértés mellett George W. Bush elnök írt alá 2002-ben, a levélszavazás lehetőségét kiterjesztette, ezzel jelentősen hozzájárult a „blue shift”-hatás kialakulásához.
Donald Trump még idén áprilisban kijelentette, hogy amennyiben univerzálisan engedik a levélszavazás lehetőségét, „nem fog többé sohasem republikánus elnökjelölt nyerni.” A republikánusok félelme attól, hogy az emberek nagyobb számban élnek szavazati jogukkal, és ez a demokratáknak kedvez, nem újkeletű, ám Trump volt az, aki ezt ki is mondta. Minthogy minden korábbinál több szavazatot kapott idén, 70 milliót, messze megelőzve a korábbi legjobb republikánus eredményt (és így is 4 millióval kevesebbet Joe Bidennél), úgy tűnik, hogy ez a félelme megalapozatlan volt, ám az biztos, hogy a levélszavazás lehetőségével inkább a demokraták éltek. Azzal, hogy Trump már fél éve támadja ezt az egyébként teljesen törvényes lehetőséget, előrevetítette azt is, hogy ha veszít, nem fogja elfogadni a szavazás végeredményét.
Tényleg nem engednek be megfigyelőket a szavazóhelyiségekbe?
Ez teljesen téves. Az előzetesen a republikánus és a demokrata párt által delegált megfigyelők bemehettek, ám az utcáról, esetleg pont az elnök felhívására érkező önjelölt választási megfigyelőknek semmi keresnivalója nem volt az eredményfeldolgozó helyiségekben. Pennsylvaniában volt az, hogy a járványügyi intézkedések részeként csak 12 lábnyira (3,5 méternyire) közelíthették meg a megfigyelők a szavazóbiztosokat, ám bírósági döntéssel ezt 6 lábnyira (szűk 2 méternyire) változtatták. Egészen addig, amíg a bírósági döntésre vártak, felfüggesztették a szavazatok feldolgozását.
Szavazhat-e máshogy egy elektor?
Az elnököt nem közvetlenül választják meg, hanem elektori rendszerben előbb megválasztanak 568 elektort, és ők választják meg az elnököt. Van rá lehetőség és precedens is, az ilyen elektort „faithless elector”-nak, hitehagyott elektornak hívják. Négy éve például egy demokrata elektor Hillary Clinton helyett egy amerikai őslakos aktivistára szavazott. Hitehagyott elektor szavazást még nem döntött el.
2016-ig összesen 165 ilyen hitehagyott elektori szavazat volt, ebből hatvanhárom 1872-ben történt, amikor a választás napja után, de még az elektori szavazatok leadása előtt a vesztes jelölt, az egykori republikánus, a demokrata párt támogatását is bíró Horace Greeley elhunyt (összesen 66 elektori szavazója volt, a három rá szavazó hithű elektor szavazatát érvénytelenítették). A győztes Ulysess S. Grant tábornok ekkor kiütéssel győzött.
Jelenleg a főváros és harminchárom állam tiltja azt, hogy az elektor ne az államában győztes jelöltre szavazzon, ám, mivel a legtöbb államban nincs semmilyen jogkövetkezménye annak, ha mégis így tenne, így ez a tiltás inkább szimbolikus. Colorado és Washington állam viszont előírja, hogy csak az államban győző jelöltre lehet szavazni, ha az elektor nem így szavazna, akkor a szavazata érvénytelen. Elvileg tehát lehetséges, hogy Trump ilyen hitehagyott elektori szavazatokkal nyerjen, ám pont annyira valószínű, mint volt valószínű az, hogy 2016-ban a republikánus elektorok inkább Hillary Clintonra szavaznak. Semennyire. Az viszont elképzelhető, hogy pár republikánus elektor, akiknek a szavazatán semmi sem múlik, esetleg ne szavazzon Donald Trumpra.
Mi lesz, ha csak az elnök lesz demokrata?
Erre jó esély van. Jelenleg 48-48 az állás a szenátusban, ám valószínűleg a republikánus párt még két szenátori helyet megvéd, Alaszkában és Észak-Karolinában. A demokraták reménye, hogy elnyerik a dél-karolinai Lindsey Graham, vagy a maine-i Susan Collins mandátumát, nem jött be, így Georgián múlik, hogy sikerül-e kiegyenlíteniük. Amennyiben sikerülne, 50-50 lenne a szenátorok száma, és akkor az alelnök szavazata döntene, lévén ő a szenátus elnöke, és szavazategyenlőség esetén ő dönt (egyébként nem illik neki szavazni). Ennek csak matematikai esélye van.
Georgiában azért lesz megismételt választás, mert itt kivételesen két szenátusi székért is volt szavazás. Mivel egyik jelölt sem ért el több mint 50 százalékot, ezért lesz második forduló, ám a republikánusoknak jó esélyük van mindkét szenátori hely megnyerésére is, sőt, ha csak az egyiket nyerik meg, akkor is övék marad a szenátus. Az alsóházban a demokraták a 2018-ashoz hasonló előretörést vártak, ám nem hogy növelni tudták volna létszámelőnyüket, de még csökkent is képviselőhelyeik száma. Ez minden bizonnyal Nancy Pelosi demokrata házelnök állásába fog majd kerülni.
Ez azt jelenti, hogy Joe Bidennek ellenszélben kell majd kormányoznia, a felsőház támogatása nélkül nem fog tudni sem legfelső bírót, sem más bírót jelölni, nem fog tudni karrierdiplomatákat kinevezni, sem a különböző hivatalokban szakembereket, így kénytelen lesz rendeleti úton kormányozni. Mitch McConnell Barack Obama elnöki éveiben, 2010-től 2016-ig ugyanis ugyanezt már megtette, több, mint 1500 Obama által jelölt bíró, illetve hivatalnok kinevezését egyszerűen nem vette napirendre (leghíresebb példa erre Antonin Scalia februári halála után Merrick Garland legfelső bíró-jelölt blokkolása, azon az alapon, hogy választási évben az elnök már ne akarjon senkit se kinevezni – ehhez képest Ruth Baden Ginsburg szeptemberi halála után gyakorlatilag öt hét alatt lezavarták Amy Comey Barrett kinevezését). Joe Biden minden bizonnyal rendeleti kormányzásra fog kényszerülni, amire a felsőházi republikánus szenátorok majd alkotmányellenességet fognak mondani (annak ellenére, hogy Barack Obama összesen 276 rendeletet hozott nyolc év alatt, míg Donald Trump 193-at négy év alatt).
Mennyire feszült a helyzet az amerikai utcákon?
Helyszíni tudósítónk szerint az emberek ünnepelnek.
Mikor lesz elnök Joe Biden?
Az elektori gyűlés december 14-én van, az elektorok szavazatainak kongresszusi jóváhagyása január 6-án, az elnöki eskü pedig január 20-án lesz. Vagyis addig Donald Trump az Egyesült Államok elnöke.
