Kulcskérdés, hogy minél több elektromos autóipari beruházást tudjunk Magyarországra vonzani, és a kormány erőfeszítései sikeresek, hazánk ugyanis mára ezen átállás egyik globális éllovasává vált – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
A tárcavezető a NIO kínai járműgyártó beruházásának bejelentésén közölte, hogy Biatorbágyon, a cég első európai üzemében automata akkumulátorcsomag-csereállomásokat fognak előállítani. A mintegy 5,5 milliárd forint értékű projekthez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást biztosít, így segítve több száz új munkahely létrehozását. A csarnok később kutatás-fejlesztési és képzési központtal is bővülhet.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi válság nyomán új korszak kezdődött, amikor a „nyugati gazdasági dominancia már nem olyan egyértelmű, mint korábban volt”, és a Kelet azóta nem pusztán felzárkózott, hanem az „előzés manővere is reálisnak és sikeresnek tűnik”. Míg 2007-ben a globális beruházások 81 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 19 százalékát keletiből, mostanra ez teljesen megfordult, s a Kelet részesedése az elmúlt három év átlagát tekintve 56 százalékosra nőtt, míg a Nyugaté 41 százalékosra csökkent. – Mára a technológiai fejlettség terén számos iparágban keletről fújják a passzátszelet, a finanszírozási képességek tekintetében a Nyugat jelenleg súlyos kihívásokkal küszködik, lakosságszám tekintetében pedig utóbbi mindig is le volt maradva – fogalmazott.
Szijjártó Péter azt is mondta, hogy az elektromos autóipari forradalom a világgazdaság legmeghatározóbb folyamata, és ennek tempóját is keletről diktálják, ezért komoly küzdelem folyik az ehhez kapcsolódó beruházásokért. A keleti nyitás eredményeként az elmúlt tizenkét évben Magyarország ez irányú exportja 45 százalékkal, a keleti országokkal folytatott kereskedelem volumene 48 százalékkal nőtt, illetve tavaly például már a beruházások 60 százaléka kelet felől érkezett hazánkba, a munkahelyteremtés döntő része ezekhez kapcsolódott.
A miniszter a magyar-kínai kapcsolatot stabilnak, kiszámíthatónak és kölcsönös tiszteleten alapulónak nevezte. Majd hozzátette, hogy a távol-keleti ország hazánk hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, a kétoldalú forgalom volumene az idei év első négy hónapjában 7 százalékkal nőtt, ami rekordot jelent, és az elmúlt három évben húsz nagy kínai vállalati beruházás érkezett Magyarországra. Végül leszögezte, hogy a magyar gazdaság alapvetően az autóiparra épül, ez a szektor adja a feldolgozóipari kibocsátás közel harmadát, így kulcsfontosságú kérdésnek tartja, hogy minél több olyan beruházást sikerüljön ide vonzani, amely az elektromos átálláshoz köthető. – Ezen a téren eddig sikeresek az erőfeszítések, Magyarország a folyamat egyik globális éllovasává vált, amit jól mutat, hogy hazánk a világ harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó kapacitásával rendelkezik, míg ezek exportjában a globális ranglista ötödik helyén áll – mondta.
A NiO által gyártani kívánt, konténer méretű szerkezetek működésének lényege, hogy járművel ezekbe behajtva a rendszer egy teljesen automatizált folyamattal a lemerült akkumulátorcsomagot feltöltöttre cseréli ki. A tervek szerint Magyarországon évi 240 ilyet fognak előállítani, 2025-re pedig már 4000 fog működni világszerte.
(MTI)
