Az idei felvételi eredmények is arra világítanak rá, hogy nagy problémák vannak a pedagógusképzésben. A Népszava cikke szerint a mintegy 12 ezer pegadódusnak jelentkező diákból csak 6449-et vettek fel, ami az elmúlt évek egyik legrosszabb eredménye ezen a területen. Tavaly 7327 hallgató jutott be a pedagógusképzésbe, amit szakmai és érdekvédelmi szervezetek már akkor is rendkívül alacsonynak találtak. Négy-öt éve még 17-18 ezren jelentkeztek erre a területre és 10-11 ezer körül volt a bejutók száma.
A felvételi eredmények még elszomorítóbbak, ha megnézzük, hogy a pedagógusképzésen belül az egyes szakokon hogyan alakult a felvettek aránya – írja a lap. Az ötéves osztatlan tanári képzésekre például csak 1458 hallgatót vettek fel országosan. Itt képzik elsősorban a közismereti, azaz például a magyart, történelmet, matematikát, biológiát, kémiát, fizikát, idegen nyelvet oktató tanárokat. Közülük a legtöbben, 640-en az ELTE tanárképzésében tanulhatnak tovább: 230-an angoltanárnak, 144-en történelemtanárnak, 123-an magyartanárnak készülnek. Ezzel szemben például a Pécsi Tudományegyetem angol-történelem tanári szakra már csak 12 jelentkezőt vettek fel, angol-magyar és történelem-magyar szakra 11-et a felvi.hu adatai szerint. Hasonló a helyzet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanárképzésein is.
Az óvodapedagógusok képzése sincs a legnépszerűbb szakok között, országosan 2233-an jelentkeztek óvónőnek, de csak 892 hallgatót vettek fel. Általános iskolai tanító szakra 1465-en adták be jelentkezésüket, közülük mindössze 533-an nyertek felvételt. Gyógypedagógusként 2729-en szerettek volna továbbtanulni, de csak 1491-en kezdhetik meg ilyen irányú tanulmányaikat. Általános pedagógiai szakra – ahol például iskolai pedagógiai asszisztenseket képeznek – csupán 332-en jelentkeztek és 111-en nyertek felvételt.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának nyilatkozva katasztrofálisnak nevezte a felvételi eredményeket a pedagógusképzésben. Mint mondta, annyi hallgatóval, amennyit most felvettek, még akkor sem lehetne pótolni a nyugdíjba vonulókat és a pályaelhagyókat, ha mindannyian diplomát szereznének. Ám ez nincs így, többen lemorzsolódnak a képzés során, s vannak, akik nem tanárnak mennek a diplomájukkal, de akik mégis, azok közül is többen két-három éven belül pályát módosítanak. A PSZ alelnöke szerint a fiatalok „beárazták” a szakmát, annyi pénzért, amennyit pályakezdőként kapnának – nettó 200-210 ezer forint – nem választják ezt a hivatást. Gosztonyi Gábor szerint sürgősen legalább 45 százalékos béremelésre lenne szükség az oktatásban, ezt követően pedig biztosítani kellene a fizetések értékállóságát. – Ha a kormány nem lép, hamarosan elérkezhetünk oda, hogy egyes iskolákban közmunkásokat küldenek majd be gyerekfelügyeletre – fogalmazott az érdekvédő.
