Szerda reggel a Youtube felfüggesztette Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének a profilját. Korábban a Twitter még drasztikusabban járt el: a közösségi platform egyszerűen végleg törölte a politikus szeretett és gyakran használt profilját.
A Youtube – csakúgy mint a többi tech-mammut – arra hivatkozott, hogy az elnök azzal, amit a Capitolium ostroma előtt tartott beszédében tett, „megsértette a felhasználói szabályzatot”, míg Trump szerint az ő szónoklata „teljesen rendben” volt. Az oldala felfüggesztésével kapcsolatban persze már nem ilyen lelkes: szerinte ezzel „a szólásszabadságot eddig soha nem tapasztalt támadás érte”. Polyák Gábort, a Mérték Médiakutató Intézet vezetőjét kértük fel, hogy tegyen igazságot.
Nem lenne ördögtől való a szabályozás
– Az tény, hogy Donald Trump lekapcsolása a szólásszabadság korlátozása, a fő kérdés az, hogy ez a korlátozás legitim-e, vagy van-e valamilyen határ, amit jogosulatlanul átlépett az elnök – mondja a szakértő, aki érdekesnek tartja az ennek kapcsán kibontakozó vitákat, és beszélgetésünk alatt is többször hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz egyértelműen állást foglalni több kérésben is. Azt mindenesetre leszögezte, hogy „ha elfogadjuk, hogy neki jelentős szerepe volt az uszításban, akkor az egy olyan határ, ami megalapozza az ő szólásszabadságának a korlátozását”.
A közösségi oldalak azonban nem álltak itt meg: nem csak Trumpot, de az úgymond trumpista tartalmat megosztó felhasználókat, azoknak szólási lehetőséget biztosító platformokat is törölni, korlátozni kezdtek (Beszédes, hogy a húzás kapcsán még Kovács Zoltánnak, a magyar kormány szóvivőjének is eltűnt kétszáz követője a Twitteren.).
Ezért arról kérdeztük a szakértőt, ez is legitim-e hiszen ez a helyzet valahol mégiscsak arra hasonlít, mikor harmadik világbeli rezsimek a komplett internetet kapcsolják le annak reményében, hogy a tüntetők ne tudjanak kommunikálni az esetleges jövőbeni demonstrációról. – Az biztos, hogy a techcégek, de a világ is úgy általában veszélyes vizekre evezett a 90-es évek óta, amikor az államok kiengedték a kezükből a jogi szabályozás lehetőségét ezeken a platformokon, pedig ez nem lenne ördögtől való – monda Polyák.
Felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor azért itt alapvetően magáncégekről van szó, akiknek nehéz a dolga: „ha belenyúlnak a tartalmakba, akkor cenzúrát kiáltanak sokan, ha pedig nem, akkor azért marasztalják el őket mások, hogy miért tűrik el a gyalázkodást”. Megjegyezte, hogy minden további nélkül el tudja képzelni, hogy esetleg további fegyveres összetűzéseket megakadályozandó, titkosszolgálati javaslatra töröltek radikális profilokat, hozzátéve, hogy ha mindezt egy nem az Egyesült Államok elnökének támogatói, hanem egy közmegegyezés szerinti terrorszervezet követőinek profiljait függesztették volna fel, akkor ujjongva fogadná mindenki a döntés bejelentését.
– Aki pedig a felhasználójuk, az elfogadja a szerződési feltételeket, amiben adott esetben benne lehet, hogy bizonyos típusú kommunikáció tiltott – mondja Polyák, aki egy plasztikus hasonlatot is hozott: „ha valaki hőbörög a sarki kocsmában, azt a csapos kihajítja.”
– Most is ez történt csak ez a kocsma már túl nagyra nőtt, globális monopólium lett belőle – hangsúlyozza az elemző, külön felhívva a figyelmet arra, hogy teljesen új helyzet, hogy mindössze néhány cég uralja ma globálisan a digitális kommunikációt.
Az apparátus nincs felkészülve
Polyák meggyőződése szerint ezekkel a platformokkal lenne a dolga az államoknak. Csak nehezíti az esetleges jövőbeni fellépést, hogy nagyon sok idő elment már szabályozás nélkül. A Mérték vezetője szerint ezt a zavaros helyzetet használta ki Trump, csak most a fagyi visszanyalt, és a híveivel együtt egyszerre utálni kezdte azokat a fórumokat, ahol eddig kedvükre lubickolhattak.
A választások tisztaságát, alapvető közügyeket, emberi jogok kérdését szerinte az államoknak és nem magáncégeknek kellene szabályozniuk, így Polyák, aki úgy véli, erre persze az apparátus nincs felkészülve, példaként azt említi, hogy rémhírterjesztési ügyből onnantól kezdve nem ötévente lenne egy, hanem naponta tíz.
Aligha meglepő, hogy Trump tiltása kapcsán Varga Judit igazságügy-miniszter is posztolt, amiben azt írta: „dolgozunk az online jogbiztonság és átláthatóság feltételeinek megteremtésén”. Polyák ennek kapcsán megjegyezte, hogy az Európai Bizottság már rajta van az ügyön és két kapcsolódó rendelet-tervezet kidolgozásán is dolgozik.
Ez persze a jövő nagy kérdése, ahogy az is, hogy mi lesz akkor, ha a folyamatosan „Facebook-cenzúrát” kiáltó kormánypárti keménymag átköltözik a magyar fejlesztésű, önmagát szólásszabadság-pártinak tartó Hundubra, ám Polyák szerint a platfomnak a túlélése is kérdéses.
