A 2006 őszén tapasztalt rendőri brutalitás egyértelmű felelőse Gyurcsány Ferenc akkori szocialista kormányfő – erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Terror Háza Múzeumban Budapesten. Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban című kerekasztal-beszélgetésén úgy fogalmazott, hogy ami 2006 őszén történt, az 1990 óta, bizonyos ételemben a puha kádári diktatúra időszaka óta egyedülállóan brutális, durva, tömeges jogsértés volt.
Szavai szerint Gyurcsány Ferenc pedig ezután „lenyűgözve érezte magát” a rendőrség fellépése miatt. – Gyurcsány Ferenc ma nem a múlt, hanem a jelen és nagyon sokan dolgoznak azon, hogy a jövő legyen – mondta, hozzátéve, hogy azok, akik így tesznek, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, azon dolgoznak, hogy 2006 ősze megismétlődhessen.
A miniszter politikusi életútjának 2006 őszéhez kapcsolódó mozzanatait is felelevenítve közölte: „a kádári rendőrség brutalitása kedveskedés volt ahhoz képest, amit a rendőrök 2006-ban megengedtek maguknak”. – Földön fekvő, eszméletüket vesztett emberekbe is belerúgtak, rátapostak, gumibottal verték és gumilövedékkel lőtték őket – sorolta, hozzátéve: húszéves törékeny, kifogástalan családi hátterű nőket vertek véresre és térdeltettek meztelenül. Mint kiemelte, a rendőrség ilyenfajta brutalitása szintén egyértelművé tette, hogy „a büntetlenség ígéretét megkapták és a bosszúállásra való felhívás is nyilvánvaló volt”.
Arra a moderátori felvetésre, hogy az MTV-székház 2006. szeptember 18-ai ostrománál az akkori hatalom részéről szándékos provokáció történt-e, Gulyás Gergely úgy reagált, hogy a rendőrség viselkedése alapján már akkor felmerült a szándékosság. Majd a 2010-es kormányváltás után alakult 2006-os őszi eseményeket vizsgáló bizottság a rendőrségi forgalmazások egy részének vizsgálata után hasonló megállapításra jutott, mert – mint fogalmazott – „ennyire nem lehet hozzá nem érteni”. Gulyás Gergely szerint a felelős rendőri vezetőkkel szemben jogosnak érzettnél szerényebb mértékű büntetést szabott ki a bíróság. – Az (akkori) egész magyar jogállami intézményrendszer vizsgázott az ügyészségtől a bíróságon át, rendkívül negatívan – mondta. Szerinte annyira volt utána igazságtétel és felelősségre vonás, amilyen erős volt a jogállam 2006 és 2010 között.
A rendezvényen Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke – aki 2006 őszén az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke volt –, arról beszélt, hogy az, ami akkor történt, az újkori magyar jogállam mélypontja, bukása volt. A történtek tanulságának azt nevezte, hogy „olyan emberek kezébe ne adjuk még egyszer a kormányzást, akik erre képesek”.
Elmondása szerint az ellenzéki parlamenti képviselők annyit tehettek, hogy elkezdték keresni a jogsértések elleni fellépések jogi lehetőségeit. Azonban az akkori szocialista országgyűlési többség megakadályozta az érdemi előrelépést és semmifajta együttműködés nem tudott kialakulni az ügyben. Megfogalmazása szerint fojtogató légkör vette körül a parlamenti vizsgálóbizottság munkáját. Erre példaként említette, hogy az akkori igazságügyi miniszter, Petrétei József „soha nem merte vállalni a válaszadást, mindig helyettesét küldte, aki a legszemérmetlenebb cinikus módon gúnyolódott”. Az akkori kormányoldal nagyon vadul, fanatikusan a csőcselék és a „ti lázítjátok a csőcseléket” narratívát nyomta. Balog Zoltán szerint a történtekben a legszomorúbb az volt, hogy az áldozatokból csináltak tetteseket.
(MTI)
