Az Európai Bizottság már lényegében csak a Kúria ügyelosztási rendjénél az emberi beavatkozás lehetőségét kizáró passzusra várt a befagyasztott magyar kohéziós források kiszabadításánál. Csütörtök este az Igazságügyi Minisztérium kiadta azt az egybekezdéses szöveget, amely ezt a problémát kezelheti – írta meg a Portfolió.
A Kúria ügyelosztási rendszeréről van szó, vagyis arról, hogy ne dőlhessen el manipulatív alapon, például a Kúria elnökének esetleges személyes beavatkozása alapján, hogy melyik ügyet melyik bíró tárgyalja a legfőbb bírói testületben, illetve hogy ennek a gyanúja se merülhessen fel. A a Magyar Közlönyben ezt orvosoló intézkedést közzé is tette az Igazságügyi Minisztérium, a hazai uniós források kiszabadításához nélkülözhetetlen bekezdés pedig így hangzik: „A Kúria minden, hozzá elektronikus úton érkezett kezdőiratot, annak érkezési sorrendjében, a soron következő lajstromszámmal jegyzi be az ügycsoport szerinti lajstromba, azzal, hogy a lajstromozás során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot.” Emellett a jogszabály szerint a hatályossá válás után a Kúria heti rendszerességgel közzéteszi majd honlapján az ügyelosztási adatait, beleértve az ügyszámot, az érkezés dátumát, a lajstromozás dátumát, a kiosztás dátumát, az ügycsoportot, az eljáró tanácsot, a tanácsösszetételt, az ügyelosztást végző vezetőt és az eltérés indokát. A rendelet február hatodikán lép hatályba.
Mint ismert hétfőn Brüsszelben Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt mondta, hogy Magyarország teljesített minden uniós kérést az igazságügyi reformmal kapcsolatban, ezt azonban az Európai Bizottság az EUrologusnak kategorikusan cáfolta. A miniszter aztán – saját előbbi kijelentésének ellentmondva – azt is mondta hétfőn, hogy a tárgyalásokon mindössze két nyitott kérdés maradt: a Kúria ügyelosztási rendszere és az, hogy a magyar bírók előzetes állásfoglalásért az Európai Bírósághoz fordulhassanak. Az új rendelet tehát a két téma közül az előbbiről szól.
