A bíróság szerint orvosi mulasztások miatt halt meg még 2019-ben egy 2,5 éves kisgyerek, a Kúria pedig elutasította a kórház panaszát.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében, anonimizált formában találta meg a Vidéki prókátor néven posztoló ügyvéd azt a beadványt, amelyben a Kúria elutasította egy kórház fellebbezését, miután az elhunyt gyermek családja első- és másodfokon is megnyerte azt a pert, amelyben orvosi mulasztás miatt többmilliós kártérítést követeltek a kórháztól.
A gyerek 2019. február 26-án vírusos bárányhimlő miatt került kórházba, hányt és láza volt. Február 28-án délelőtt, mikor a rezidens gyakornok megvizsgálta, az osztályon nem volt szakorvos. Délután a gyerek szüleinek kérésére az ügyeletes szakorvos megvizsgálta a kisfiút és az állapotát összességében egy „kezdődő sokkos állapotnak értékelte.” A gyerek tudata nem volt tiszta, szaporán vert a szíve és nehézlégzése volt. Hiába adtak neki oxigént és infúziót, az állapota nem javult, így este mentővel átvitték a Gyermekgyógyászati Klinikára, ahol közepesen súlyos állapotban vették fel. „Kórismeként a bárányhimlő fertőzés talaján kialakult, súlyos bakteriális szepszisnek megfelelő vérmérgezést, sokk állapotát és többszervi elégtelenséget rögzítettek.” Azonnal elkezdték az antibiotikumos kezelését, lélegeztetőgépre tették, de az állapota március 1-én tovább romlott, és végül megállt a szíve. Hiába próbálták újraéleszteni, a gyerek délelőtt elhunyt – írja az esetről a 444.
A család beperelte a kórházat többmilliós kártérítést követelve, és első-, illetve másodfokon is megnyerték a pert 2020-ban illetve 2022-ben. A kórház fellebbezett, és a jogerős döntés után a Kúriához fordult, de az elutasította a beadványt, a határozatát pedig közzétette a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, anonimizált formában. A bíróság megállapította, hogy a szakvélemény értelmében a gyermek kezelése egyértelműen nem felelt meg az orvosszakmai szabályoknak. A Vidéki prókátor által beidézett szakvélemény szerint ha a gyereknél elvégzik a megfelelő vizsgálatokat (mint például labor, mellkasröntgen, hasi ultrahang), megfelelően figyelik az állapotát, és megkapja a klinikán alkalmazott gyógyszereket, akkor csaknem kategorikusan kijelenthető, hogy a gyermek életben maradt volna, és „ezért az alperes (vagyis a kórház) tevékenysége, valamint a gyermek halála között közvetlen oksági összefüggés állapítható meg.” A kúriai határozat indoklása szerint az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a gyerek halála a diagnosztikai tévedésre és gyógykezelési mulasztásra vezethető vissza.
.
