Nem mindennapi képek terjednek a „Jóvanazúgy!” nevű Facebook-csoport révén egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre – írta meg az Átlátszó. A portál utánajárt, és kiderítette, hogy a pályát Baranyában, azon belül is a Pécshez közeli, 7000 fős Kozármislenyben építették, a beruházó pedig a Magyar Kézilabda Szövetség.
Kozármisleny honlapján rá is bukkantak egy tavaly júniusi testületi ülés jegyzőkönyvére, amelyből olyan részletek derültek ki, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség „országos tornaterem felújítási programja” keretében adnak be pályázatot kültéri kézilabdapálya kialakítására. Az önkormányzat azt is vállalta, hogy „legalább 366 napra szóló térítésmentes használati jogot” biztosít az MKSZ-nek, illetve az általa kijelölt kézilabda egyesületnek. A képviselők ellenszavazat nélkül fogadták el az előterjesztést, és a jegyzőkönyv tanúsága szerint senkinek nem volt kifogása a helyszín ellen sem.
Éppenséggel lehetett volna, mert a szürreális látvány szerint a pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sincs, ahogy parkoló vagy járda sem, akad viszont sár és szép kilátás a Pécsi tv-toronyra.
Biró Károly, a kozármislenyi polgármester egy korábbi bejegyzésében elárulta, hogy a pálya bruttó 90 millió forintba kerül, amit a Kézilabda Szövetség biztosít.
A polgármester az Átlátszó kérdésére elmondta: „Ha az öltözőket építettük meg volna először, akkor az lett volna a baj”. Ehhez hozzátette, hogy a pálya még nem készült el, várhatóan a tavasz folyamán adják át, illetve a tervek szerint folyamatosan bővítik majd körülötte a területet, így lesz majd parkoló, öltöző és teniszpályák is. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát, hiszen Kozármisleny egy dinamikusan bővülő település.
„A már meglévő lakóházak közé nem akartunk pályát tenni, hogy ne zavarjuk az ott élők nyugalmát, ezért kerestünk egy külső területet. A törvény lehetőséget ad rá, hogy a sportcélú beruházáshoz kivonjuk az érintett termőföldet a művelésből, így nem volt akadálya a szántó beépítésének” – érvelt Biró Károly. A kieső területre pedig majd buszokkal viszik a csapatokat edzeni.
