Az ellenzék állítólagos külföldi kampányfinanszírozásáról tett közzé huszonegy oldalas jelentést a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet nem túl váratlan módon ki is mutatta, amely megalakulásától fogva célja volt: a baloldal kampányát külföldről finanszírozta egy hálózatszerűen működő kör. A hivatal szerint egy olyan tanácsadói hálózatról van szó, amelynek politikai és üzleti érdekei egész Közép-Európára kiterjednek, a cél pedig befolyásolni a magyar választásokat, illetve eszkalálni az orosz-ukrán háborút.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megfigyelése szerint a hálózat már a 2019-es önkormányzati választás idején aktív volt, és felbukkant Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányánál. A külföldi donorok, melyek egyik kiemelt képviselője természetesen Soros György, maguk keresték a végrehajtókat saját céljaik elérése érdekében.
A Lánczi Tamás vezette szervezet arra figyelmeztette a magyar állami szerveket, hogy „a bemutatott struktúrák és folyamatok továbbra is súlyosan veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát és Magyarország szuverenitását.”
Ahogy a Telex írja, az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mellett a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ is vizsgálta már az ellenzék amerikai kampánytámogatásait. Az ÁSZ idén februárban ki is szabott 520 milliós büntetést arra hivatkozva, hogy a 2022-es választás előtt a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül érkezett támogatás az ellenzéki kampányra. Az ÁSZ szerint Márki-Zay Péter mozgalma 1,67 milliárd forintot költött el összesen. Az ellenzéki pártok végül akár 3,4 milliárdos bírságot is kaphatnak.
Márki-Zay szerint nem a pártok, hanem a saját szervezete kapott támogatást mikroadományokból, külföldön élő magyaroktól az Action for Democracy-n keresztül. Az utóbbi vezetője az a Korányi Dávid, aki korábban Karácsony Gergely városdiplomáciai, illetve Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt. Az, hogy valóban mikroadomány-gyűjtésről lett volna szó, megkérdőjelezhető. A kormány erre hivatkozva fogadott el egy ún. szuverenitásvédelmi törvényt, illetve állt fel az említett hivatal, mely állítólag csak vizsgálódik, hatósági jogkörökkel pedig nem rendelkezik.
