A G7 elemezte a megyei oltottsági adatokat, és arra lettek figyelmesek, hogy igazából nem függ össze az adott megyére jellemző átoltottság mértéke azzal, hogy a járvány mennyire sújtotta a térséget. Ezzel szemben az emberek átlagos iskolázottságával igen: ahol magasabb az átlagos iskolaoi végzettség, ott többen oltatják be magukat.
Olyannyira nem akarják jobban az oltást azok az emberek, akik olyan megyében élnek, ahol többen haltak meg, hogy az összefüggés inkább fordított (ha van egyáltalán összefüggés). Ezzel szemben a megyére jellemző fertőzésszámmal már pozitív módon függ össze az oltási hajlandóság, de itt is olyan gyenge a kapcsolat, hogy nyilván nem ez a fő faktor, ami eldönti, hogy hányan hajlandók oltani.
Viszont a területre jellemző átlagos iskolai végzettség és az oltakozási kedv között már erősebb az összefüggés. Ugyanez a jelenség Amerikában is megfigyelhető. Mindezt könnyen lehetne azzal magyarázni, hogy az iskolázottabb emberek jobban átlátják a járvány veszélyeit és a vakcina szükségességét, de az összefüggés ennél valószínűleg bonyolultabb. Szerepet játszhat benne például az iskolázottsággal összefüggő anyagi helyzet, a térség egészségügyi infrastruktúrájának kiépítettsége és így tovább.
A korrelációknál mindig fontos észben tartani, hogy oksági összefüggések levonására ezek a vizsgálatok alkalmatlanok. Mindig lehetséges ugyanis, hogy egy harmadik háttértényező (jelen esetben például a szegénység) hat mindkét mért változóra, amelyek ily módon nem hatnak egymásra.
Az azonban aggodalomra ad okot, hogy az alacsony iskolázottságú területek lakói egyúttal a legrosszabb általános egészségügyi állapotban is vannak. Márpedig ezekre az emberekre a legveszélyesebb a covid, így őket lenne a legfontosabb mielőtt beoltani. Viszont úgy tűnik, hogy pont ők azok, akiket a kampánnyal a legnehezebb elérni.
