Hajlandó lenne feladni magát több német antifa-támadó

Hajlandó lenne feladni magát több német antifa-támadó

Az egyik támadás egy pillanata (Forrás: Youtube/Antifa Attack)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári kitörés napi támadások elkövetése miatt köröznek. Egyikük édesapja szerint közülük többen hajlandók lennének feladni magukat, de van feltételük: azt szeretnék, ha a német hatóságok nem adnák át őket Magyarországnak, hanem Németországban vonnák őket felelősségre. Erről Wolfram Jarosch, a támadások egyik gyanúsítottjának édesapja beszélt az MDR regionális közszolgálati csatornának. Az ő gyermeke jelenleg Drezdában van előzetes letartóztatásban.

Felidézték: a német és a magyar hatóságok a szélsőjobboldali körökben Becsület napjaként ápolt emléknaphoz kapcsolódóan még további kilenc gyanúsítottat köröznek. Közülük kettő neve a Németországban nagy visszhangot kiváltó Lina E. ügyben is előkerült, egyikük az a Johann Guntermann, aki a magyar hatóságok körözési listáján is szerepel (Lina E. egy lipcsei nő, akit szélsőbalos társaival együtt Drezdában elítéltek, miután szélsőjobboldaliakra támadtak). A többi, budapesti támadásban érintett németországi személy is szászországi és thüringiai fiatal felnőtt.

Egyikük – anonimitást kért – édesanyja a hatóságok gyanújáról és az esetleges bűnösségről nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, „tisztességes és jogállami eljárást követelünk, itt, Németországban. Ez az egyetlen esélye ezeknek a fiataloknak” – fogalmazott. Arról beszélt, hogy szülőként hisznek abban, hogy a fiataloknak – úgy, ahogy más embereknek – joguk van a jogállami körülmények közötti eljáráshoz, és a bűnösség megállapítása esetén emberhez méltó börtönkörülményekhez, utána pedig „perspektívára a társadalomba való visszailleszkedésükhöz”. Ez pedig csak Németországban lehetséges – hangsúlyozta az édesanya az MDR-nek. Ennek apropóján a cikkben felidézték az ügyben már megvádolt és bírósági eljárás alá helyezett olasz nő, Ilaria Salis panaszait a magyar börtönkörülményekről, amelyek hazájában, Olaszországban különösen nagy figyelmet kaptak. Ő egyebek mellett a cellája méretét – három négyzetméteres – kifogásolta, és azt, hogy ágyi poloskák és csótányok keserítik az életét. Kevesli továbbá a kosztot és kifogásolja a higiéniai körülményeket, például azt, hogy a menstruációja idején tampon és egészségügyi betét helyett vattát kellett használnia. Megjegyezték, hogy miközben Olaszországban Salis körülményei miatt Giorga Meloni miniszterelnök felhívta Orbán Viktor magyar kormányfőt, Németországban alig kap figyelmet az ügy. Megszólaltatták a Helsinki Bizottság emberjogi szervezet képviseletében Kramer Lilit is, aki azt mondta: Salis esetében sem tettek kivételt; egy másik ügyben egy fogvatartottat például napokra bezártak vécépapír nélkül.

Nyilatkozott az MDR-nek Sören Schomburg, a kiadatási jog elismert szakértője, aki Julian Assange-t és Carles Puigdemont katalán szeparatistavezért is képviselte. Mint mondta, a kiadatásnak vannak feltételei. Arról beszélt, hogy Németország nem vehet részt olyan kiadatási eljárásban, amely emberjogi sérelemhez vezetne, vagy akár annak kockázata fennállna. A szakértő szerint az ember alapvető jogainak sérelméhez tartozik az is, ha a kiadatásban résztvevők nem részesülnek tisztességes eljárásban, megkínozzák őket, vagy embertelen bánásmódban részesülnek. Mint mondta, a börtönkörülmények jellemző indokok a kiadatások elutasítására, ám az nem elég, ha az ügyvédek erre hivatkoznak. Minden egyes esetben konkrétumokra van szükség a kockázatokat illetően.

– A bujkáló gyerekek szüleinek ajánlata a drezdai ügyészség előtt ismert – derül ki Jarosch nyilaktozatából, aki az egyik támadásban érintett gyermek édesapja. Szerinte ki kell mondani, hogy az ügyészségnek megvan a jogi lehetősége a kiadatás megakadályozására. Eddig az ügyészség ezt ahhoz kötötte, hogy a gyanúsítottak azonnal átfogó beismerő vallomást tegyenek, elkerülve ezzel egy elhúzódó eljárást – magyarázta Jarosch. Szerinte ez viszont nem lehetséges, ha embertelen börtönkörülmények fenyegetik a gyerekeiket. – Az ártatlanság vélelme őket is megilleti. Nem követelhetem és nem akarhatom, hogy ott bárki bevalljon bármit. Tisztességes, alkotmányos eljárásban kell megállapítani, mi történt – jelentette ki. Az MDR megkereste az ügyben a drezdai ügyészséget is, a hatóság azonban többszöri kérés ellenére sem adott érdemi tájékoztatást, mivel az veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárás végrehajtását.

Mint arról beszámoltunk, a magyar hatóságok egyelőre három személyt vádoltak meg a tavaly februári antifa-támadások elkövetésével. Ügyükben január végén tartottak előkészítő ülést. Az első rendű vádlott Salisra 11 év fegyházat kért az ügyészség, ő azonban tagadja a bűnösségét. A másodrendű vádlott német állampolgárságú férfi beismerte a terhére róttakat, őt három év fegyházra ítélték, egyelőre nem jogerősen. A harmadrendű vádlott német nő ügyében is – Ilaria Salishoz hasonlóan – tárgyalásra tért át a Fővárosi Törvényszék. Az ügyben kerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Arról érdeklődtünk, hogy változott-e az üggyel összefüggésben körözött személyek köre. A rendőrség korábban 14 személyt keresett az ügyben, most megkeresésünkre a BRFK megerősítette, hogy ugyanazon 14 emberrel szemben van érvényben nemzetközi elfogatóparancs. Közöttük egyébként nem csak német állampolgárok vannak.

 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.