Átadták a sokat vitatott Csodaszarvas-szobrot a hajdani Postapalota kertjében

Átadták a sokat vitatott Csodaszarvas-szobrot a hajdani Postapalota kertjében

A hajdani Postapalota mellé tervezett majdani csodaszarvas (Fotó: Szőke Gábor Miklós Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ünnepélyes keretek között adták át a Csodaszarvas-szobrot az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum kertjében – adja hírül a Magyar Nemzeti Bank (MMB) közleményében. 

Mint írják, az idén tavasszal megnyitott „Pénzmúzeum jelképe a Csodaszarvas, amely a megújulást, felemelkedést, a bőséget szimbolizálja, kapcsolódik az intézmény értékteremtő missziójához és a pénz jelentéstartalmához is”. 

A csodaszarvas motívuma már tavasszal a Pénzmúzeum logójaként is megjelent, valamint a látogatói útvonal során is többször visszaköszön az épületben. A szarvas agancsa polírozott bronzöntvényből készült, teste többezer bronzból hajlított aranyszőr lemezből áll. 

A Csodaszarvast jegyző Szőke Gábor Miklós szobrász a következőket írta a 11 méteres, több mint 15 tonnás szoborról: „Szobrom nem egy szarvas anatómiai ábrázolása, hanem egy stilizált alak. A természetfeletti lényt olyan mozdulatban ábrázoltam, amely természetben nem létezik, az első lábai előre állnak, mintha úszna az égben, miközben elrugaszkodik a földi szférát jelképező szikla tetejéről.” 

A művész gyakran kap a NER-hez köthető megrendeléseket, így például nevéhez kötődik a Groupama Aréna előtti Fradi-sas vagy a Vadászkiállítás agancsokból álló üdvözlőkapuja is. 

A jegybank mintegy 200 millió forintért rendelte meg Szőkétől a tulajdonában lévő Pénzmúzeum udvarára a Csodaszarvast.