Bár a kormány többek között azt ígérte meg tavaly az Európai Bizottságnak, hogy visszafogja a törvényalkotási úthengert, 2023 végén sem csökkentik a tempót. A törvényalkotási bizottságon három óra alatt harminc törvényjavaslat is átment, így a jövő heti plenáris szavazásokon már el is fogadhatják azokat – derült ki a Hvg.hu cikkéből.
Zöld jelzést kapott a Mi Hazánk javaslata, amely visszaállítaná a fővárosi listás rendszert az önkormányzati választáson, vagyis a Fővárosi Közgyűlésben nem a kerületi polgármesterek, hanem a listáról bekerülő politikusok ülnének. Szakértők korábban lapunknak arról beszélt, hogy ez egyértelműen a Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutya Pártnak kedvezhet, hiszen így ők is beülhetnének a testületbe. Az pedig a Fidesznek is jó lenne, ha a hagyományos ellenzéki blokk emiatt meggyengülne. Az egyes listáknak elég lenne elérniük az ötszázalékos küszöböt, miközben a Mi Hazánk azt szerette volna, hogy két jelölt közös listájának tíz, több szervezetének pedig tizenöt százalék legyen az alsó határ. Azt nem tudni egyelőre, a keddi zárószavazáson el is fogadják-e a teljes törvényt.
Elfogadták azt a javaslatot is, amely alapján mégsem központosítanák a kutatóhálózat irányítását. Végül mégsem Gulyás Balázs elnök dönthet majd a kutatóhelyek megalapításáról és átszervezéséről, hanem mint eddig, az Irányító Testület. Az elnök viszont kapna egy új jogot: az összes kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert működtethet. A törvényalkotási bizottságon átment Nagy Márton tárcájának átnevezése is. Az eddigi Gazdaságfejlesztési Minisztérium neve így Nemzetgazdasági Minisztérium lehet majd. Az utóbbi nevet használták 2010 és 2018 között is, de akkor a Pénzügyminisztérium szerepét töltötte be. A változtatás 2024. augusztus 1-jétől lenne érvényes. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter eközben január 1-től önálló minisztériumot kaphat, ehhez a közigazgatást is elcsatolják a Miniszterelnökségtől.
Elfogadta a bizottság azt a módosítót is, hogy 65 méternél magasabb építmény pár kivételtől eltekintve csak ott épülhessen, ahol az önkormányzat építési szabályzata ezt megengedi. Fel is hatalmaznák az önkormányzatokat, hogy kijelöljék a magasépítmények telepítésére alkalmas területeket. Az építészeti törvénybe egyúttal beépíthetik a kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvényt, Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő szerint ezzel lehetetlenítenék el a párt népszavazási kezdeményezését a fenti törvény eltörléséről. Átment a bizottságon az is, hogy törölnék a villamosenergia-törvényből a szélerőművek létesítését szinte teljesen megtiltó szabályokat.
Szigoríthatják a közérdekű adatokhoz való hozzáférést is: tíz évig titkosított maradna a köztulajdonban álló gazdasági társaság külföldi beruházásaival összefüggő adat, amennyiben megismerése „Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti”. De nem lenne köteles a közfeladatot ellátó szerv akkor sem eleget tenni az adatigénylésnek, ha azt az irányítása vagy felügyelete alatt álló más szervtől kell beszereznie, vagy a kérés teljesítése az adatok „összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását” igényelné.
