Az Alkotmánybíróság szerint is lehetett hazugnak nevezni Kásler Miklóst

Az Alkotmánybíróság szerint is lehetett hazugnak nevezni Kásler Miklóst

Kásler Miklós (Forrás: Kásler Miklós/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Alkotmánybíróság Kásler Miklós korábbi emberi erőforrás miniszter panaszát, amelyben azt kifogásolta, hogy egy szakértő megsértette az emberi méltóságát, amikor a nyilvánosság előtt hazugnak nevezte őt – írta a Hvg.hu. Az eset 2022 elején történt, Kásler egy tévéműsorban úgy nyilatkozott: „Az egyik utolsó hír az volt, hogy Németországban a daganatos betegek diagnosztikai és terápiás ellátását felfüggesztették. Ilyen Magyarországon egyetlen pillanatig sem fordult elő.”

Erre a kijelenésre reagálva Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebook-oldalán azt írta: „Az Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának az elnöke is utánajárt ennek az állításnak, és egyenesen megkérdezte a németországi onkológiai társaságot arról, hogy valóban felfüggesztették-e a daganatos betegek diagnosztikai és terápiás ellátását? Nos, a válasz önmagáért beszél: nem tudjuk megerősíteni azt az állítást, hogy Németországban felfüggesztették a rákbetegek diagnosztikai és terápiás eljárását.” Kunetz Zsombor ezután azt a következtetést vonta le, hogy Kásler Miklós hazudott, nem szavahihető, így minden eddigi állítása is megkérdőjelezhető, méltatlan közéleti funkció betöltésére és szerinte az orvosi hivatás művelésére is. Erre Kásler Miklós beperelte őt, mondván, öncélú sértegetésnek, becsmérlő kijelentésnek tartja Kunetz bejegyzését, ami sérti az emberi méltóságát.

A bíróságok azonban Kunetz közlését olyan véleményként értékelték, melynek volt ténybeli alapja, így azt a volt miniszternek közszereplőként a kifejezések sértő volta ellenére tűrnie kell. Kásler Miklós a Kúria ítélete miatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt, de az alkotmánybírók szerint a Kúria helyesen értékelte az ő közszereplői minőségét, és azt, hogy „az állami vezető közszereplő szavahihetőségének a megkérdőjelezése nem jelenti az emberi méltóság érinthetetlen magjának a megsértését”.