Elfogadta az Európai Bizottság a Magyarországgal kötött, a helyreállítási tervhez és jogállamisági feltételrendszerhez kötött partnerségi megállapodást – közölte a brüsszeli testület csütörtökön. Az MTI híradása szerint „a megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.”
Az viszont továbbra sem egyértelmű, mikor érkezhet meg a szóban forgó összeg, csaknem 22 milliárd euró (nagyjából 9000 milliárd forint). Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a 2021-2027-es időszakra vonatkozó megállapodás segíteni fogja a kiegyensúlyozott területfejlesztést, valamint a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállást, illetve támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot.
A szóban forgó összegeket, mint a fentebbiekből is látszik, bizonyos területek számára dedikálják. A kormány ennek ellenére arról szokott beszélni, hogy akkor lesz pénz a pedagógusok bérének emelésére, ha megérkeznek a brüsszeli pénzek – ha január elsején, akkor már aznap. Orbán Viktor egyébként a szerdai kormányinfón úgy fogalmazott, a legjobbak a pénzpiaci források, mert az onnan felvett hitelt csupán kamatostul vissza kell fizetni, de nem szabnak egyéb feltételeket. A legrosszabbnak ebből a szempontból az IMF-hitelt nevezte, a második legrosszabbnak pedig az uniós forrásokat.
A bizottságnak az MTI által szemlézett közleménye szerint a testület úgy látja, Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a helyreállítási terve az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz. A vonatkozó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási tervében kötelezettséget vállalt – tették hozzá.
Az EB úgy látja továbbá, hogy a gyermekvédelminek nevezett törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt feltételeket. A bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal és készen áll a szoros együttműködésre – fűzték hozzá.
A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazni szükséges szabályok értelmében a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén az uniós bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését.
A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek és azokat a tanács a bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják – írták.
A partnerségi megállapodás részleteit ismertetve egyebek mellett közölték, Magyarország 6,7 milliárd eurót fog befektetni a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelésére. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat céloz, amelyek támogatják a kibocsátás 10 százalékos csökkentését Magyarországon. Az uniós alapok a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és innováció révén, valamint a kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében Magyarország 1,5 milliárd eurót fog infrastrukturális és kutatási programokba fektetni.
Navracsics Tibor a Facebook-oldalán videóban számolt be róla, hogy szerinte elérték a céljukat, az év végéig minden olyan megállapodást aláírtak, amelyek lehetővé teszik a forrásokhoz való hozzáférést. Ez szerinte lehetővé teszi, hogy nagyjából 130 milliárd forintnyi előleg megérkezzen, meg tudják kezdeni a pályázatok kiírását, és el tudják kezdeni a fejlesztéseket.
A Portfolio.hu véleménye szerint „a döntés nem jelent meglepetés, napok óta ismert volt, hogy a megállapodást az EU el fogja fogadni, az igazi kérdést az jelenti, hogy lesznek-e, és pontosan mely területeken lesznek olyan horizontális feltételek, amelyek a tényleges kifizetéseket jövőre késleltethetik.” A horizontális feljogosító feltétel pedig csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos, vállalt intézkedéseket. Viszont a valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését.
