A balatoni strandok kétharmadán elvileg dolgoznia kellene vízimentőnek, ám messze nincs ekkora lefedettség. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálat (VMSZ) statisztikáiból kiderült, hogy két éve folyamatosan csökken a vízimentőt foglalkoztató önkormányzatok és strandok száma. Az elmúlt öt évben a csúcsot 2021 jelentette, amikor is 30 település 61 strandján dolgoztak a VMSZ szakemberei, az idénre 24 település rendelte meg szolgáltatásukat 44 strandra – derül ki a Népszava cikkéből.
Az idén szerződést nem kötő önkormányzatok közül többen a szolgáltatás árával magyarázták, hogy erre a szezonra nem kértek vízimentőt. – Az árakon látszik, hogy nincs konkurencia, de akármennyibe is kerül, nekünk kötelező megrendelni a szolgáltatást – mondta a lapnak Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. Hozzátette, nyolc strandjukból csak a központi fizetősre kell vízimentő, ám ez is több milliós kiadást jelent. – Az a baj, hogy az emberek csak azt látják, emelkedtek a belépőárak, ám arra nem gondolnak, hogy ez nem nyerészkedés, hanem menekülés, hiszen elszálltak az energiaárak, a vízdíj, s persze a szolgáltatások költségei is. Néhány év alatt több, mint a duplájára ment fel a vízimentők díja, ezt is ki kell fizetni valahogyan – fogalmazott.
A VMSZ ajánlata alapján öt éve 15 ezer forint plusz áfába, vagyis 19 ezer forintba került egy napra egy vízimentő szakember, az idén a tarifa már 34 ezer plusz áfa, azaz 43 ezer forint. A fizetőstrandokon, amíg belépődíjat szednek, tehát jellemzően június 1. és augusztus 31. között, mindvégig kötelező vízimentőt alkalmazni, ami 92 napot jelent, azaz egyetlen vízimentő úgy 4 millióba kerül erre az időszakra, de akadnak kétemberes strandok is, ami már 8 millió. Ehhez jön még költségként a kötelező rádióbérlés, ami bruttó 1230 forint naponta, s ez is több, mint 110 ezer forint egy szezonra, illetve, ha az önkormányzat nem tud szállást biztosítani a vízimentőnek, akkor napi bruttó 4440 forint szállásköltség, ami több, mint 400 ezer forint személyenként egy nyárra.
