Ha a kétezer éves történetünket nézzük, mindig voltak fájdalmas, egyházunkat megrázó kudarcok, most ez a néhány eset is megdöbbentett bennünket. Szembe kell néznünk ezzel is, és azzal is, hogy ez sajnos benne van a rendszerünkben” – fejtette ki Beer Miklós a közelmúltban napvilágot látott katolikus egyházat érintő botrányokkal, így a Bese-üggyel és két pedofil pap ügyével kapcsolatban a Klubrádiónak adott interjújában. A nyugalmazott váci megyéspüspök szerint a papi képzés ugyan szigorú, de feltételezése szerint sokan túl korán jelentkeznek papi szolgálatra.
„Az egész társadalmunkra jellemző ez, hogy a fiatalok nem tudnak dönteni igazán, nem tudnak elköteleződni, a párválasztásra is igaz ez, jó lenne egy kicsit várni” – mondta, megjegyezve: a teológiai főiskolák számára ez egy komoly figyelmeztetés, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal komolyabb pszichológiai tesztet kéne kérni a teológiai képzésre a jelentkezőktől. Beer Miklós szerint ehhez minden körülmény biztosított és ezzel is csökkenteni lehetne a visszaélések kockázatát az egyházon belül.
A püspök úgy véli az utóbbi évek, évtizedekben kipattant botrányok következményeként elindult valamiféle változás, amely reményei szerint elindított egy folyamatot a katolikus, és más egyházakon belül is. „Őszintén kell ezekről beszélni, bármennyire is fáj” – fogalmazott.
Arra is kitért, hogy a cölibátust ugyan nem tartja a szexuális bűncselekmények kapcsán közvetlen befolyásoló tényezőnek, annak jelenlegi formáját át kell gondolni. Szerinte nagyon kevés papja van az egyháznak, sok egyházközösség marad vezető nélkül. Korábbi megjegyzésére utalva kifejtette, nem is csodálkozik azon, hogy az éppen csak felnőtté váló fiatalok nehezen választják ezt a pályát. „A kötelező cölibátust kellene abbahagyni, ne legyen ez az összefüggés, mintha ez lenne a legfontosabb feltétele a papi szolgálatnak. Sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy egy személyiségében érett, egy hitében felnőtté vált emberről van-e szó, van-e vezetői képessége, karizmája” – mondta.
Beer Miklós beszélt barátságáról Iványi Gáborral, és arról, mekkora fájdalom a Magyar Evangélikus Testvérközösség (MET) vezetője számára, hogy ők nem lehetnek egyház. Kifejtette, nem érti, hogy a katolikus egyház miért nem vállal nyíltan szolidaritást a MET-tel. „Aki az egyház jövőjéről álmodik, az egy szegény egyházról álmodik, amelyik a szegény embereken segít” – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy az anyagi javak ugyan elengedhetetlenek bármely szervezethez hasonlóan az egyházak esetében is, szerinte ennek ésszerű korlátokat kell szabni.
