A Pilis lábánál, Budapesttől húsz kilométerre található egy gyönyörű tó, mely évtizedeken keresztül közkedvelt kirándulóhely, piknik célpont és az ország egyik legnépszerűbb horgásztava volt. Ráaádásul a környező erdőségekben élő vadállatok legfontosabb ivóvíz lelőhelye. Most mindez veszélybe került. A terület jelentős részét privatizálni készülnek, elzárva azt mind a környékbeli emberek, a kirándulók és a szomjas vadállatok elől. Néhány civil szervezet azonban igyekszik fellépni a terület magántulajdonba kerülése ellen, és petíciót indítottak a folyamat leállítása érdekében.
Mint az a petíció leírásában szerepel, a Határréti-tó a Pilis lábánál, Pilisszántó, Csobánka és Pilisvörösvár hármas határában található, és Pilisszántóról közelíthető meg. Szántó kertes területei mentén gáttal alakították ki 1985 után, részben a helyiek társadalmi munkájával. Az évtizedek alatt természetessé formálódott, horgásztóként a Magyar országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezelte, és a kirándulók előtt is elkerítetlenül hagyta, hiszen országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület: az UNESCO bioszféra-rezervátum (MAB), az Országos Ökológiai Hálózat - ökológiai folyosó része, NATURA 2000 terület. A terület része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, tehát nem pusztán az itt kikapcsolódó emberek számára hatalmas a jelentősége. Emellett ez a környéken az egyetlen vízforrás, ahol nyári szárazság esetén az állatok inni tudnak. A tó érintetlenségének garanciája eddig az volt, hogy a partrészek és a vízfelület a három önkormányzat tulajdonában áll, valamint a gátőrház is, melyet a MOHOSZ bérelt évtizedek óta tavaly december 31-ig. A megkötött szerződésre és a tervezett építkezésre hivatkozva a horgászat ellehetetlenült, eltanácsolták a halőröket, és a MOHOSZ kényszerűen szüneteltetni kezdte a horgászatot.
Idén, február 27-én, csak 3 nappal a horgász szezon kezdete előtt a MOHOSZ-tól értesülhettek a horgászok és a közvélemény, hogy a közel 40 éve folyamatosan, problémamentesen működő horgászatot megtiltják. Kiderült, hogy a tó kiépített részét Csobánka Önkormányzata odaígérte egy Kft-nek, zárt ajtók mögött, pályázat nélkül aláírt szerződéssel. Ez a civilek szerint bújtatott privatizációnak tekinthető. Ezt még 2023 október 30-án fogadta el a tó horgászat számára kiépített partrészének tulajdonosaként az önkormányzat, mégpedig az ülést megelőző munkanapon elküldött előterjesztést követően, rendkívüli sürgősséggel összehívott képviselő testületi ülésen. Emiatt heves vita folyt arról, hogy jogosan hívták-e össze sebbel-lobbal a rendkívüli ülést, erkölcstelenül és törvénytelenül egyetlen napnyi tájékozódást és megfontolást engedve csak a többszázmilliós vagyon sorsának ügyében a képviselőknek.
A területre önálló helyrajzi számokkal épített bungalókat a bérlő kifejezetten magánszemélyeknek adhatná tovább teljesen szabadon. A területre pedig a szerződés felbomlása esetén elővásárlási joga lenne, sőt az önkormányzat előre vállalja, hogy kifogást nem emel, mindent meg is tesz a magánosítás elősegítése érdekében. Az előszerződés a civilek szerint csak az egyik félnek, a pályázat nélkül birtokon belülre jutó, leendő hasznosítónak az érdekeit képviseli.
A hasznosító papíron, az előterjesztésben, és a hónapokkal később tartott fórumon is irreális, fiktív anyagi bevételekkel kecsegtette a polgármestert és a jegyzőt, valamint utólag a nyilvánosságot is. A köz és a természet számára felbecsülhetetlen értékű 51 ezer négyzetméternyi tóparti terület használati jogáért és az elővásárlási jogért, az általa felépíthető és eladható épületekért összesen mindössze 1 milliós letétet fizet. Ezen felül a hasznosító a szállásadásból keletkező bevételének 5% körüli összegéből évi 20 milliós önkormányzati bevételt vetített előre, ez azonban még a legoptimistább kilátások mellett is irreális.
Kinek éri meg valójában ez az üzlet? – teszik fel a kérdést a civilek. Az önkormányzat nem végzett sem független becslést, sem vizsgálatot az anyagiak tekintetében, de még a helyi pénzügyi bizottságnak sem engedték, hogy vizsgálja az anyagi számításokat. A kormányhivatali vizsgálat és állásfoglalás kérdését lesöpörték.
A szervezetek szerint a privatizáció teljes ráfizetés a köz számára, a csobánkai önkormányzat és a polgármesteri hivatal mégis tovább öli a pénzt az ügy sürgős véghezvitelébe. Dolgoznak a tervezők a rendeletek és előírások vállalkozóra szabásán, sőt már 2015.-óta folyik a tervek, átminősítések, eljárások tömege a területtel kapcsolatban temérdek közpénzt felemésztve, ami lehet soha meg nem térül.
A civilek panaszunkkal igyekeznek minden illetékest megkeresni, többek országgyűlési képviselőket, a kormányhivatalt, a közvagyon őrzőit, hogy vizsgálják meg az esetet, és tegyék meg a módjukban álló szükséges lépéseket a közvagyon, a természet és a törvényesség megóvása érdekében, lehetőleg a korábbi, stabil, évtizedekig működő állapot visszaállításával!
