Ismeretlenül is megköszönte Karsai Dániel ügyvéd-alkotmányjogász Gulyás Gergelynek, hogy a kormányinfón jobbulást kívánt neki, egyben bízik a csodákban. Karsai azért került többször is szóba, mert Strasbourgon keresztül szeretné elérni az eutanáziához való jogot Magyarországon. Karsait ALS-betegséggel diagnosztizálták, ami az izmokat mozgató sejtek elsorvadásával, így az izmok folyamatos leépülésével, kerekesszékbe kerüléssel és végül fulladással jár. A halálos betegségre gyógymód nem létezik.
Gulyás a kormányinfón az eutanázia kapcsán azt mondta, ugyanúgy értékelik azt, mint a halálbüntetést: ember életéről ember nem dönthet. Később a 24.hu kérdezett rá, mit üzenne Karsainak. Gulyás először azt mondta, nem ismeri, és nem üzenne semmit, de aztán jobbulást kívánt. A 24 felvetette, hogy halálos betegről van szó, mire Gulyás helyesbített: a lehető leghosszabb ideig a lehető legjobb kondíciót kívánja, egyúttal bízzunk a csodákban.
Karsai a Facebook-oldalán azt írta, döntéselméleti szempontból a csoda fogalmával nem tud mit kezdeni, hiszen az természeténél fogva meglepetés. „Úgyhogy köteles tisztelettel, de továbbra is követelem, hogy a Kormány biztosítsa az életvégi döntéshez való jogot nekem és minden magyar állampolgárnak. Egyben felhívom a jogvégzett Gulyás úr figyelmét arra, hogy téves azon szakmai álláspontja, hogy ember életéről ember nem dönthet. Az Alaptörvényben is foglalt emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jog ugyanis pontosan ezt jelenti” – közölte az alkotmányjogász. Egyben arra is felhívta Gulyás Gergely figyelmét, hogyha – szerinte nagyon helyesen – ellenzi a halálbüntetést, akkor az életbüntetést miért nem? Szerinte a „csak fizikai kínszenvedést tartalmazó és minden méltóságot nélkülöző létezés ugyanis nem más, mint büntetés. Az ilyen büntetés ellen viszont kötelező a fellebbezés lehetősége, ami csak az élet méltóságteljes befejezésről való döntés biztosítása lehet. Ezt az álláspontot egyébként egy friss felmérés szerint a magyar lakosság 4/5-e támogatja.”
Karsai előzőleg arról beszélt: „Elég drasztikus a romlás, már nem tudok segítség nélkül felállni, és a lakáson belül sem megyek sehova, de az életem teljes és boldog”. A betegségét múlt év augusztusában diagnosztizálták nála, akkor nyáron még képes volt arra is, hogy a biciklit levigye a vállán a lépcsőházban, továbbá részt vett egy magashegyi túrán is. „Ez egy ilyen betegség, nekem múlt év augusztus vége óta folyamatos a romlás, de nagyon bízom benne, hogy ott leszek Strasbourgban és fel is szólalhatok” – mondta.
