Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere a város alakuló ülésén félreérthetetlenül üzent a kormánynak a helyi iparűzési adóbevétel (hipa) átalakítási tervei okán. – Alamizsnát sosem kértünk, de amiért megdolgozunk, ahhoz ragaszkodunk – jelentette ki Papp László, aki az ülésre vendégként érkezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számára is világossá tette: nem ért egyet a tervezettel, amely jelentősen sújtaná a várost.
A közgyűlés csütörtöki alakuló ülésén úgy fogalmazott: a debreceniség éltető ereje az erős gazdaság, és a rendelkezési jog a város által megtermelt javak felett. – A város bevételei elsősorban a város polgárait illetik, és a mi felelősségünk, hogy azok úgy hasznosuljanak, hogy azok a cívisek javát szolgálják. Ami most településeink adóbevételeivel történik, az nem szolgálja a helyben élők érdekeit, még akkor sem, ha tudomásul vesszük, hogy a gazdag településeknek van felelősségük a város határán túl is. Ennek a felelősségnek azonban van egészséges mértéke. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert különben elveszítjük hitünket az alkotó, teremtő munka értékében – jelentette ki. (Egy keddi sajtótájékoztatón a Cívishír.hu érdeklődésére azt mondta: 1,5 milliárd forint kerülhetne át a város kasszájából a kormány új területfejlesztési alapjába. Papp emlékeztetett arra is, hogy a város idén 8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet be a központi költségvetésbe.)
Papp László előzőleg örömét fejezte ki, hogy a közgyűlés több mint két év után hazatért a városházára, amely átfogó felújításon esett át. Végre újra itthon vagyunk – mondta ennek apropóján. Bartha Boldizsár egykori főbíró, krónikás 1666-ban kelt krónikáját idézte, amely szerint „ennek a városnak valamiféle rendeltetése van: elsősorban szűkebb közössége, ezen felül a nemzet és valamiféle transzcendens hatalom számára. Azt mondta: ez nem lejárt szentencia, hanem ma is élő, XXI. századi felfogás. Ez nem változik, akkor sem, ha „kormányok jönnek és mennek, vagy újabb és újabb messiások ereszkednek le közénk” – jelentette ki.
A kormány részéről Gulyás Gergely méltatta a városnak az ország történelmében játszott szerepét és jelenét is. – A vízfej főváros után Debrecen ma a legerősebb, a legnagyobb és az utóbbi években az egyik leggyorsabban és leglátványosabban fejlődő megyei jogú város, amelyet az itt élők szorgalma és a befektetők együtt formáltak. Ma a legnagyobb súlya, legnagyobb ereje Debrecennek van – hangsúlyozta a miniszter. A tárcavezető eredményes együttműködést kívánt, mert az szerinte sem Európában, sem Magyarországon nem jellemző. Azt mondta, a város ügyei felette kell álljanak a pártpolitikai munkának.
Kósa Lajos kormánypárti országgyűlési képviselő – aki 1998-tól 2014-ig volt Debrecen polgármestere – a református kollégium homlokzatára írt „Orando et laborando” (Dolgozva és imádkozva) mottó jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az alapítók 486 évvel ezelőtt ezt az üzenetet hagyták a városnak örökül, ez segített megőrizni a várost olyannak, amilyennek ma ismerjük – emelte ki. Ám szerinte „soha nem látott támadás alatt áll az az értékvilág, amelyet mi képviselünk. Soha nem látott támadás alatt van a család, csak férfi és nő szövetségéből születhet az, ami minden emberi közösség létalapja: a gyermek”. Debrecen nem azért Debrecen, mert a város vezetői mindig megtalálják a korszellemet, és az annak megfelelő birodalmi központot. Hanem azt tartották szem előtt, hogy imádkoztak és dolgoztak a városért – jelentette ki.
A képviselők döntöttek egyebek mellett az alpolgármesterek személyéről is. Ugyanaz a négy alpolgármester – Balázs Ákos, Barcsa Lajos, Széles Diána, Puskás István – tölti be ebben a ciklusban is a tisztséget, aki az előzőben is. A június 9-i önkormányzati választást Papp László (Fidesz-KDNP) polgármestert választották újra, és mind a 23 egyéni választókerületben fideszes egyéni képviselő győzött. Függetlenek és ellenzéki képviselők ezúttal is csak listáról jutottak mandátumhoz.
