Vegyesen ítélik meg a Magyar Hang által megkeresett polgármesterek azt a friss intézkedést, amelynek értelmében a kormány akkor tárgyal az önkormányzatokkal a rezsiválságban nyújtandó segítségről, ha előtte elkészítenek egy úgynevezett menedzsertervet. Azt ugyanakkor még Gémesi György is kiemelte, hogy az irány nem rossz.
Lapunk is beszámolt róla, hogy kiderült, milyen keretek között hajlandó egyeztetni a kormány a rezsiválság miatt bajba került önkormányzatokkal. Az önkormányzatoknak ehhez el kell készíteniük egy menedzsmenttervet arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a megnövekedett működési költségek fedezetének biztosítása, illetve a kiadások csökkentése érdekében. Itt még a vagyonértékesítés is felmerülhet. Balla György fogja miniszteri biztosként a folyamatot felügyelni, gondoskodva a menedzsmenttervek elbírálásáról és a tárgyalások lefolytatásáról.
Gémesi György elmondása szerint ez egy nagyon komoly információkérés arról, ki mit szeretne pontosan, ő pedig egyetért ezzel, hiszen aki nem akar megtakarítani, az ne kérjen az államtól segítséget. Elmondása szerint nyilvánvalóan egy sor költséget nem lehet megtakarítani, ilyen mondjuk az óvodák, az idősotthonok, az orvosi rendelők fűtése is, sportlétesítményeket, uszodákat viszont egyre több helyen zárnak be. A polgármester sorolta is, mely fideszes önkormányzatok döntöttek így – többek közt Győr, Székesfehérvár és a XII. kerület –, vagyis ez is mutatja, hogy nem csupán az ellenzéki polgármesterek tapasztalják a súlyos helyzetet. De természetesen ezekkel sem lehet megtakarítani azt a mennyiséget, amennyi többletköltségként jelentkezik.
A polgármester azzal nem értett egyet, hogy a kormány már vagyonelemek értékesítését is emlegeti, hiszen működési forrásról van szó, amely jövőre is jelentkezni fog. Ha energiaracionalizálási beruházások érdekében történik, például napelemes beruházásra, akkor viszont elfogadhatónak tartja.
Gémesi György beszélt arról is, hogy akik bajban vannak, azok elsősorban a nagy- és kisvárosok, illetve a kerületek, 250-300 település. A többieknél kevesebb a lehetőség, illetve a közvilágítás kikapcsolásával spórolhatnak még pénzt, de az egy külön kategória. A városokban, ahol szolgáltatnak, intézmények működnek, jelentősebb a probléma, és a polgármester szerint úgy tűnik, a kormány most nyitott egy együttműködési felületet. Ettől még úgy látja, december 31-éig nem fog történni semmi, mindenki elmegy közben a falig, elköltik a meglévő pénzeket, és ha a kormány akar vagy tud, a jövő évi fűtési szezonban segíthet. Ehhez kell az is, hogy az energiahivatal ne a legmagasabb gázáron számolja a távhőköltségeket, a válságot csak együttműködve lehet megoldani, nem azon vitázva, ki miért felel.
Szkeptikusabb a bejelentést illetően a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő. Úgy látja, szép és jó mindez, de inkább pótcselekvésről van szó. Aki bajba kerül, azt az állam biztos meg fogja segíteni, de egyébként el kell menni a falig, hogy ez megtörténjen. Ha nem akar az állam általános támogatást adni, akkor nincs mit tenni, meg kell várni, amíg valaki elkölt mindent, amit lehet – tette hozzá. Schmidt Jenő azt javasolta az önkormányzati szektornak, havi vagy kéthavi szerződéseket kössenek a közszolgáltatóval, és ne éves közbeszerzéseket írjanak ki, mert most úgyis a legmagasabb piaci áron fognak kapni mindent. Haváriahelyzet van, krízis idején pedig nem úgy kell viselkedni, mint normálisan, hanem hónapról hónapra élni, aztán vagy sikerül, vagy nem – fejtette ki.
A vagyonértékesítés elképzelését érdekesnek nevezte, mert attól függ, hogy pontosan miről van szó. Ipari ingatlanokat, lakásokat el lehet adni, törzsvagyoni elemeket nem.
A menedzsmenttervek bekérése arra lesz jó, hogy viszonylag képbe kerüljön a testület, mi van ezen a fronton, de Schmidt Jenő szerint amúgy is tudják, mi a helyzet. Kíváncsi továbbá arra is, hogyan vizsgálnák ki több mint háromezer település terveit, ha valóban a legtöbben beadnának ilyet.
Kerestük Cser-Palkovics Andrást is a bejelentéssel kapcsolatban. Végül azt a választ kaptuk, hogy a székesfehérvári polgármester közben a Facebook-oldalán reagált, ezt a bejegyzést ajánlják idézésre. A városvezető azt írta: „Ez egy nagyon fontos eredmény és egyben jó eszköz is lehet, hiszen a kríziskezelést sokkal hatékonyabbá teheti, ha annak dedikált fóruma és kerete van”. Székesfehérvár is megkapta az adatbekérésre vonatkozó levelet Balla György miniszteri biztostól, a kérésnek eleget tesznek, és mind az adatokat, mind az intézkedési tervet megküldik a Miniszterelnökségnek. A városvezető azt is írta, hogy a felelősen eljáró nagyobb önkormányzatok már nyáron elkészítették a menedzsmenttervüket, viszont a több mint háromezer település jelentős része nem rendelkezik olyan erőforrásokkal és apparátussal, mint egy megyei jogú város. Számukra tehát segítség lehet, ha van egy keretrendszer, amely szerint konkretizálhatják a saját intézkedési tervüket. Ilyen tervet minden önkormányzatnak el kell egyébként is végeznie szerinte, függetlenül attól, a kormány kéri-e vagy sem.
A bejelentésre egyébként reagált a Demokratikus Koalíció fővárosi frakcióvezetője, Szaniszló Sándor is. A XVIII. kerületi polgármester, akit a DK önkormányzati árnyékminiszternek is nevez, így fogalmazott: „az önkormányzatok már régen túl vannak a költségcsökkentésen. Egy felelős kormány nem hagyná magára ismét az önkormányzatokat, nem várná el az ingatlanvagyon értékesítését, hanem olyan koncepciót dolgozna ki, ami valódi megoldást jelent a településeknek.”
