Az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont „professzionális szakértők” megfelelő díjazására költi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt az évi mintegy egymilliárd forintos többletforrást, amiről még tavaly, éppen a koronavírus-járvány berobbanása és az iskolák bezárása után született kormányhatározat – derült ki a szaktárca Népszavának küldött tájékoztatásából. A plusz forrást nem verték nagy dobra, arról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csak idén szeptemberben szerzett tudomást, az érdekképviselettel ugyanis nem egyeztetett a kormány a tervezett változásokról.
A kormányhatározat szerint 2021-re 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió forintot kell biztosítani a költségvetésben a tanfelügyeleti rendszer folyamatinak áttekintésére, megerősítésére. Az Emmi a lap érdeklődésére azt közölte, erre azért volt szükség, mert a tanfelügyeletben eddig kizárólag olyan mesterpedagógusok vettek részt, akik évente 25 munkanap erejéig támogatták az Oktatási Hivatal (OH) munkáját. Azzal, hogy az OH megfelelően megfizetett külsős szakértőket is bevonhat a feladatokba, a szaktárca szerint a mesterpedagógusok helyzetén könnyítenek, így ugyanis kisebb mértékben, kevesebb napon kell őket az iskolákból elvonni, több időt tölthetnek iskolai feladataikkal.
A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet szerint felháborító, hogy a kormány számára a jelenlegi helyzetben is fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése; előbbire könnyen találtak többlettforrást, utóbbira alig. Egyébként úgy látja, külsős szakértőkre valójában azért lehet szükség, mert eleve nincs elég mesterpedagógus, akik részt vennének a tanfelügyeletben.
