Lemond a közalkalmazotti státuszáról a Vörösmarty Mihály Gimnázium egyik tanára, akiknek a korábban a polgári engedetlenségben való részvétel miatt felmentett pedagógusok között volt egyik kollégája is. Kosztra Gábor matematika-történelem szakos középiskolai tanár 2005 óta tanít állami intézményben, 2008 óta a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Lemondását a közösségi médiában közzétett bejegyzésében indokolta.
A pedagógus részletesen kifejtette, hogy nem az alacsony fizetése vagy a munkatermelés, és még csak nem is a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása miatt döntött a lemondás mellett. Már a kormányalakításkor rossz érzéseket keltett benne, hogy a Belügyminisztérium alá került az intézménye fenntartása és az egész ágazat, és az új oktatásirányítás első megnyilvánulásait sem találta biztatónak. – A polgári elégedetlenkedőkkel szembeni erődemonstrációt nem tartottam helyesnek. A polgári engedetlenség egy olyan eszköz, melyhez egy adott közösség végső kilátástalanságában nyúl. Ha nem is azonosulunk azzal, meg kell értenünk, hogy a cselekedet mögött sokszor nem a törvények nem tisztelete és az emberre bízott feladat szabotálása áll. Épp ellenkezőleg, azért nyúl ehhez az eszközhöz, mert azt érzi, hogy a feladatát nem tudja megfelelő színvonalon ellátni, a rábízott értékeket nem tudja megfelelő módon képviselni... A Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak utcára tételének módja a tanév elején elfogadhatatlan volt számomra. Méltánytalannak és aránytalannak éreztem ezt a lépést. Az utána következő tiltakozási hullám logikus következménye volt az eseményeknek – írta Kosztra Gábor.
Mint írta, a pedagógiai hitvallásával és keresztény hitéből fakadó értékrendjével nem egyeztethető össze a Belügyminisztérium magatartása. – Tettükkel számomra azt üzenik, hogy a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákban az az elvárás, hogy a problémákat erőből oldjuk meg, ne érvényesítsük a diákokkal szemben a fokozatosság elvét, és ne legyünk következetesek. Pedagógiai hitvallássommal, és keresztény hitemből fakadó értékrendemmel ez a hozzáállás teljesen összeegyezhetetlen. Lemondásom fő oka tehát szakmai. A Belügyminisztérium fenntartása alatt lévő iskolák felé támasztott pedagógiai módszerekkel kapcsolatos elvárásoknak én nem tudok és nem is kívánok megfelelni. Az Önök döntéséből sugárzó arctalan pedagógiai módszert, mely az erőre alapoz, mindezt következetlenül, soha nem leszek képes magamévá tenni ... Ahogy tömeget oszlatni nem lehet kooperatív csoportmódszerekkel (ami az oktatásban igen hatékony), úgy az oktatást sem lehet tömegoszlatási módszerekkel rendbe tenni – indokolta döntését a tanár.
Polgári engedetlenséghez azóta folyamodnak országszerte a pedagógusok, miután a kormány először év eleji rendeletében, később pedig törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. A módosított jogszabály szerint a pedagógusoknak sztrájk idején is meg kellene tartania az óráik ötven százalékát. A rendelkezést kritizáló pedagógusok és pedagógus szakszervezetek azzal érvelnek, hogy ez a korlátozás láthatatlanná teszi a munkabeszüntetést, így a sztrájk értelmét veszti, nem marad érdekérvényesítő ereje.
A kormányzat többször jelezte: a polgári engedetlenség nem törvényes sztrájk, a kormány nem ismeri el azt az érdekérvényesítés eszközeként. Először szeptemberben kaptak névre szóló levelet kaptak a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok az illetékes tankerületektől, amelyben azonnali hatályú felmentéssel, vagyis kirúgással fenyegették őket, és szeptember végén valóban elbocsátottak öt tanárt a budapesti, VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, köztük Törley Katalint, a közoktatás megreformálásáért küzdő Tanítanék Mozgalom vezetőjét. Múlt szerdán pedig közleményt adott ki a Belügyminisztérium, mely szerint a tankerületek „a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve” három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát.
