„A Freeszfe közössége felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a miniszterek kilépése az egyetemi kuratóriumokból nem elégséges az egyetemek független működésének helyreállításához. Fontos lépés, de önmagában csak szemfényvesztés” - írja az egyesület lapunknak eljuttatott közleményében.
Mint írják, a kuratóriumok szinte minden modellváltó egyetemen magukhoz vonták azokat a meghatározó hatalmi jogköröket, amelyeket korábban az egyetemi polgárság által demokratikusan választott szenátus birtokolt, emiatt az intézmények autonómiája megsemmisült.
– Az alapítványi modell mindaddig nem biztosítja az egyetemek szabadságát, amíg a kuratóriumokat a kormány/miniszterelnök választja ki és bízza meg határozatlan időre – szögezik le. Úgy vélik, hogy az alapítványi intézmények csak akkor felelhetnek meg a szabad, független, autonóm egyetem évszázados európai ideáljának, ha a kuratóriumokba az egyetemi polgárság jelöl és választ tagokat meghatározott időintervallumra.
Továbbá, ha a megválasztott tagok az egyetemi polgárság erre kijelölt bizottsága által visszahívhatók, ellenőrizhetők és számonkérhetők. – Mindaddig, amíg a kormány ezeket a feltételeket nem biztosítja, ameddig az egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumi tagjait mindenféle egyeztetés és világosan megfogalmazott szempontrendszer nélkül jelölik ki, alig számít, hány miniszter mond le a mandátumáról – vélik, majd pontokba szedték azt is, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie az egyetemek függetlenségéhez. Többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy ameddig a – bármiképpen kijelölt – kuratóriumnak túlhatalma van és az egyetemi polgárság által választott szenátus vissza nem kapja alapvető jogait, az autonómia puszta illúzió.
Korábban hasonló tartalmú közleményt adott ki a Facebookon is az Akadémiai Dolgozók Fóruma is: szerintük is másodlagos kérdés, hogy vannak-e politikusok az egyetemi kuratóriumokban vagy sem. – Az egyetemi közérdekű vagyonkezelői alapítványok (KEKVA) kuratóriumai kapcsán a kormány egyetlen elemre koncentrál: vannak-e aktív politikusok az egyetemi testületekben vagy sem. Nem foglalkozik azzal, hogy kik választották meg őket, van-e az egyetemeknek beleszólása a kiválasztási folyamatba, és hogy ezek a szervek milyen hatáskörrel rendelkeznek – írták.
Elemzésükben azt vizsgálták, miért mások a magyar és a külföldi egyetemek döntéshozó szervei – akár vannak bennük politikusok, akár nem. Arra jutottak, hogy a példaként emlegetett európai egyetemek döntéshozó testületeinek tagjait jelentős mértékben az egyetemek választják meg. A politikus tagok pedig leginkább tanácsadó vagy felügyeleti testületekben vannak benne, de őket is nagyrészt az egyetemek egyetértésével nevezik ki. Magyarországon ez nincs így, ezért a miniszterek lemondása a kuratóriumokból csak látszatmegoldás, s amíg helyre nem állítják az egyetemi autonómia, addig teljességgel mindegy, hogy vannak-e politikusok a kuratóriumokban vagy sem.
Az ADF a honlapján közli az európai egyetemek kuratóriumainak összehasonlításáról szóló részletes elemzését, amely ITT olvasható.
Frissítés:
Az egyetemi kuratóriumok maguk döntenek majd arról, kik lehetnek az új tagok az alig egy hete lemondott fideszes miniszterek helyett – mondta Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter az Rtl.hu kérdésére válaszolva. Ezek szerint az új kuratóriumi tagokat nem a kormány nevezi majd ki. A Freeszfe közleménye szerint a kuratóriumokba az egyetemi polgárságnak kellene jelölnie a tagokat, meghatározott időintervallumra.
