Október 23-a mára megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az 1956-os forradalomról.
A volt miniszterelnök a Városligetben tartott beszédét azzal indította, hogy az ünnep szerinte, ha közös, egyesít bennünket. Ám a mai napon nincs állami megemlékezés, nincs állami ünnep. Szerinte fokozatosan kerültünk távol ettől az ünneptől és egymástól. „Megemlékezik a hivatalosság”, ezzel szemben „vagyunk kevesen, akik őrizzük az ünnep szellemiségét” – utalt a DK-ra, illetve önmagára az ellenzéki politikus.
– Vannak, akik ma eltolják maguktól az ünnep gondolatát, üzenetét, azt kifordítják, meghamisítják. Nem hiszem, hogy ma van valaki, aki október 23-án a nemzet egésze nevében tudna beszélni – tette hozzá. A ma tükrében kell nézni az egykor történteket: „szerintünk az történik, hogy akkor is a nyugat volt a remény arra, hogy lesz egy függetlenebb, szabadabb ország, és akkor és ma is Oroszország jelentette a fenyegetést Európa szabad népeire. Ezt hazudja el a mai hatalom, azt állítva, hogy Brüsszel az, amely fenyegetést jelent az európai nemzetek függetlenségére – fogalmazott. „Soha nem feledhetjük, hogy '56 hősei ugyanazért küzdöttek, amely még most is a magyarok legnagyobb vágya: a függetlenség és a Nyugathoz tartozás.”
Szerinte az ötvenhatos forradalmárok sem akarták letenni a fegyvert a szovjet agresszorok előtt, hogy béketárgyalásokat folytassanak, hanem arra törekedtek, hogy visszaállítsák az ország integritását, függetlenségét. Ha majd egyszer más lesz a világ, újra kell majd tanulni október 23-át.
– Tisztelettel, megbecsüléssel emlékszünk arra a küzdelemre, a nemzeti szabadság és a demokratikus küzdelem panteonjába valónak gondoljuk a törekvéseket és benne a mártírhalált haltakat, köztük a törvényes miniszterelnököt és társait. Azt reméljük, hogy nagyon sokan, akik egy új hazára vágynak, az ötvenhatosokból erőt tudnak meríteni. Áldás legyen a hősökre, a mártírokra és Magyarországra – zárta beszédét Gyurcsány Ferenc.
