Hodász atya: Magyarországon a szívekben győzött a kommunizmus

Hodász atya: Magyarországon a szívekben győzött a kommunizmus

Hodász András (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Akik Jézust keresztre feszíttették, ők is azt hitték, hogy ezzel az igaz hitet szolgálják – foglalja össze az idei nagypéntek üzenetét Hodász András. A katolikus pap a Válasz Online-nak adott ünnepi interjúban beszélt arról, hogyan mérgezi szerinte egyháza erkölcsiségét az állami pénz.

Arra a kérdésre, szabad-e pártkampányba beleállniuk papként azt válaszolta: írott szabályzat nincs erre, de kimondott-kimondatlan jogszokás van. –Eszerint alapvetően nem kampányolunk, de ha mégis, akkor a Fidesz mellett. Egy fényképen szerepeltem egyébként Márki-Zay Péterrel is, ami ennek megfelelően kiverte a biztosítékot a „keresztény-nemzeti oldalon”. Az viszont nem, hogy egyes paptársak egyenesen fideszes szórólapon szerepeltek és ajánlották a jelöltet – mondta a katolikus pap.

– Jobb lenne pedig a tiszta képlet. Vagy az a döntés, hogy kimaradunk a pártpolitikából és egyetlen pap sem buzdít senkinek a támogatására, vagy mindenki támogassa, akit szíve szerint támogat és buzdítson rá, ha kedve tartja. Mondjuk konkrét pártkampányt én akkor sem folytatnék. Pláne nem templomban – tette hozzá, miután szóba került Bese Gergő atya, aki a zugligeti templomban „echte Fidesz-kampányemberként működött”. 

Bese érvére, miszerint ha az ellenzék nyerne, elapadnának az egyháznak szánt források, Hodász úgy reagált: „Halleluja! Bárcsak. Annyira jót tenne az egyháznak! Ez bizony a probléma szíve közepe. Bárkivel vitatkozom kereszténység és politika kapcsolatáról, mindig ezt kapom meg érvként. De hát kapjuk a pénzt! Mégis milyen erkölcsiség ez? Milyen evangélium? Hol van a Bibliában, hogy a lopott pénz csak addig lopott, ameddig mi nem kapunk belőle?”

– Az egyházban márpedig felütötte a fejét ez az erkölcsiség, sajnos. A gyűlöletkeltés nem bűn, ha nem ránk irányul, a hazugság nem hazugság, ha nem rólunk hazudnak. Ez viszont így nem helyes. Hivatásunkból fakadó kötelességünk, hogy a bűnt elítéljük, függetlenül attól, ki követi el. A hazugságnak sincs pártlogója. Van a hazugság és az igazmondás – nekünk utóbbi mellett kellene állnunk mindig. Nem ez a helyzet. Ettől talán nem függetlenül – ahogy Beer Miklós megfogalmazta – már arra is kapunk pénzt, amire nem is kérünk – tette hozzá.

A helyzet abszurditását látja abban is, hogy kiállnak a szószékre arról prédikálni, hogy ne lopj, ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy, majd tíz perccel később, a hirdetéseknél meg arra buzdítják a híveket, hogy szavazzanak arra a formációra, amely ezeket látványosan nem tartja be.  Szerinte az a kormányzati plakáterdő, amelyben az elmúlt hetekben közlekedni voltunk kénytelenek, egyértelműen megsértette ezeket a parancsolatokat.

Felidézte egyik néhány évvel ezelőtti interjúját, amelyben elmondta ezeket a parancsolatokat, hozzátéve, hogy ezek jobb- és baloldaliakra egyaránt vonatkoznak. Erre „odafentről” beállított hozzá valaki azzal, hogy ilyeneket ne nyilatkozzon, mert nem fog az egyház támogatást kapni. Hodász András úgy látja, ez vagy a Papifrankó nevű Youtube-csatornájának megszűnése is sokat elmond a társadalom állapotáról is. – Lehet, hogy erős megfogalmazás, de nagyon úgy fest, hogy Magyarországon a szívekben győzött a kommunizmus. Nem vágyunk arra, hogy értelmes vita legyen, pláne fair verseny – szögezte le. 

Szóba került az is, hogy a választási eredmény után sok barátja döntött úgy, hogy külföldre költözik, és megérti őket. – Ez nem gazdasági döntés – arról az érzésről szól, hogy nem vagy otthon a saját hazádban, hogy nem bírod elviselni a hangulatot, amely körülvesz. Nem is csak a konkrét gyűlöletkeltést, hanem az állandó feszültséget és megosztottságot, amelyben ez a társadalom a mindennapjait éli. De nekik is azt mondtam: én éltem két évet Rómában és nem tudtam megszokni. Pedig beszélem a nyelvet, szeretem az olaszokat, csodálatos az olasz konyha is – de mindig idegen maradsz. Persze amikor itthon is az vagy, akkor a dilemma igazán létezni kezd. El tudom képzelni, hogy eljön a pillanat, amikor a külföldi otthontalanságom nem lesz akadály, ha azzal megszüntethető az itthoni – mondta.

Mint hozzátette, neki is megfordult a fejében, hogy elhagyja a papi pályát, mert nem áll jól kiégésügyileg. – Hazudnék, ha azt mondanám, nem fordult meg a fejemben. Ez most bizonytalan helyzet. Nem tudok rá határozottan, nagy mellénnyel válaszolni. Sok szempontot kell mérlegelni – fogalmazott.

Mindenesetre az idei nagypénteknek szerinte fontos üzenete, hogy „akik Jézust keresztre feszíttették, azt hitték, hogy ezzel az igaz hitet szolgálják”.