Húszmilliárd forintos kiesést jelentene a kerületeket nem számítva Budapestnek, ha a garantált bérminimum emelésének kompenzálásaként továbbra is csak az iparűzési adó felét kellene fizetniük a cégeknek – mondta a Magyar Hangnak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön vetette fel, hogy a kormány az önkormányzatok költségvetési stabilitását is figyelembe véve megfontolja a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó idei mérséklését kiterjesztené 2022-re. A lépés nagyjából 150 milliárd forintos kiesést okozna a teljes önkormányzati szektornak.
Az egyébként már eldőlt, hogy a minimálbér-emelés kompenzálása érdekében a kormány januártól megszünteti a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint kész csökkenteni 2,5 százalékkal a szociális hozzájárulási adót. Ez a két tétel nagyjából 500 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, amelyet a cégek a béremelések finanszírozására fordíthatnának – közölte az államtitkár.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója is arról beszélt csütörtökön, hogy a bérköltségek mérséklése érdekében a kormány megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jövőre is a helyi iparűzési adó felét kelljen csak befizetniük.
A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén Kiss Ambrus arra kérte a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselőit, hogy jelezzék a kormánnyal folytatott tárgyalásokon: nem lehet mindig az önkormányzatoktól elvonni forrásokat. Állítása szerint a soros elnöki posztot betöltő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a LIGA Szakszervezetek vezetői is egyetértettek abban, hogy nem ebben látják a munkáltatói terhek csökkentésének a megoldását, inkább a szociális hozzájárulást kell mérsékelni. Hozzátette: a munkaadók azt is elismerték, hogy az önkormányzatok fontos megrendelők, márpedig ha nem jutnak bevételekhez, akkor szolgáltatásokat sem tudnak majd igényelni.
Kiss Ambrus szerint a források megvágása egyértelműen csorbítja az önkormányzatok szuverenitását, a kormány ugyanis adminisztratív eszközökkel korlátozza a városokat és a falvakat, pedig ezek vezetői közvetlen választói felhatalmazással rendelkeznek. – Budapest esetében a húszmilliárd forintos adóbevétel-csökkenés azt jelentené, hogy egy teljes havi működési költség esik ki, miközben semmilyen pluszbevétel nem származna abból, hogy 200 ezer forintra emelik a minimálbért – mutatott rá főpolgármester-helyettes, aki szerint az idei iparűzésiadó-csökkentést sem kompenzálták semmilyen módon sem.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége közben levélben fordult Pintér Sándorhoz, hogy a belügyminiszter hívja össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát. – Közismert, hogy az iparűzési adó adja az önkormányzatok saját bevételeinek túlnyomó részét, ebből a bevételből működtetik a települések a közszolgáltatásokat, a közvilágítástól a hulladékkezelésen át az utak karbantartásán keresztül a nagyvárosi tömegközlekedésig, ebből biztosítanak szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátást – írta levelében a szervezet elnöke, Gémesi György.
