Többségünk valószínűleg sosem látja majd személyesen, mégis 25 milliárd forintot fizethetünk a 2025-ös oszakai világkiállítás magyar pavilonjának építéséért. Ennyibe kerül majd ugyanis az összesen 1500 négyzetméteres területű, kétszintes vasbeton- és üvegpalota felállítása, amit hat hónapon keresztül látogathatnak az expó vendégei.
A végösszeget a pénteki közbeszerzési értesítőből tudjuk: ez alapján a magyar részvételt szervező kormányzati cég, az EXPO 2025 három pályázót hívott meg a hirdetmény nélkül elindított tenderre. Közülük a befutó a Bayer Construct építőipari óriás lett, nettó 19,89 milliárd forintos (számításunk szerint bruttóban 25 milliárdos) ajánlatával; a velük szemben alulmaradó Market Zrt. 20,9 milliárdért, míg a Confector Zrt. nettó 22,8 milliárdért vállalta volna a munkát.
A mellékelt dokumentumokból kiderül, hogy a magyar pavilon építéséhez több száz köbméter vasbetont használnak fel, a komplexumban ugyanakkor egy acélszerkezetű „immerzív dóm” és egy közel ezer négyzetméteres, gyalulatlan faelemekből összeállított gúlaszerkezet is helyet kap. Maga a kiállítótér 577 négyzetméteren terül el, a kereskedelmi zóna összesen 113 négyzetmétert kapott. Az Építészfórum úgy tudja, hogy a földszinten található majd a fő kiállítótér, egy kávézó, egy ajándékbolt és egy „VIP-szalon” is.
A tendergyőztes Bayer Construct sorozatban nyeri az állami-kormányzati megbízásokat, a céget pedig sokan már a NER új üstökösének tartják – ők építették fel a Puskás Arénát, az MTK stadionját és a Ludovica Campust is. A vállalat erdélyi, székely származású vezetője, Balázs Attila a Tiborcz István nevével fémjelzett Appenin Nyrt-vel is üzletelt. Balázs Attila szerint ők szigorúan piaci alapú kapcsolatot tartanak fent a Tiborcz-féle vállalkozással – egy, a Telexnek adott interjúból pedig nagyjából az derül ki, hogy a NER szereplői azért üzletelnek a Bayer Constructtal (is), mert a húsz éves múltra visszatekintő, a 2022-es évet nettó 63 milliárd forintos bevétellel záró mamutcég gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált az építőiparban. Tény ugyanakkor, hogy Balázs vállalkozásai jelentős állami hiteleket kapnak, és erdélyi cégei milliárdos magyar kormányzati támogatásokban részesültek. Lapunk írta meg például először, hogy a különböző Balázs-érdekeltségek összesen 4,53 milliárd forintot nyertek el a Pro Economica alapítvány egyik pályázatán, melyhez a forrást a magyar állam biztosította.
Tegyük hozzá: nem csak a Bayer Construct jár jól a világkiállítás magyar pavilonjának felépítésével. A csupán hat hónapig látogatható ingatlan koncepciós terveit a Napur Architecht és a ZDA-Zoboki építészirodák készítik – előbbi nettó 400 millió forintért, utóbbi 284 millióért vállalta a munkát. A pavilon „szívét”, fő produkcióját várhatóan egy különleges fény- és hangrendszer jelenti, ami interaktívvá teszi a magyar kiállítást: az e mögött álló technológiát az Instore Media Kft. fejlesztette ki, a magyar állam pedig nem kevesebb, mint 800 millió forintot fizet azért, hogy ezt a szabadalmat egyedüliként használhassa a világkiállítás időtartamára.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az EXPO 2025 további nettó félmilliárd forint értékben rendelt meg utazási és szállásszervezési szolgáltatásokat az OTP Traveltől, a Novelment Kft. pedig 119 millióért vállalta a projektmenedzseri feladatokat, akkor elmondható, hogy az állam eddig közel 30 milliárd forintot költött a jövő évi expó magyar részvételére. A költségek pedig tovább növekedhetnek, akár a pavilon elbontása után is – elég csak a 2015-es milánói világkiállítás hányattatott sorsú Sámándobjára gondolni, melyre mintegy 15 milliárdot költöttek, és még hazaköltöztetése után is csak úgy pusztította a közpénzt.
