Lapunk információi szerint legalább kétmilliárd forintnyi magyar közpénzt nyert támogatásként Erdélyben az Igazi Csíki Sör mögött álló cég. A pontos összeg egyelőre titok, de helyette megtudtunk mást: egy anyaországi, közbeszerzéseken és stadionépítéseken hasító cégháló tulajdonosa négy és fél milliárd forintból hozhat létre tejgyárat Székelyföldön úgy, hogy eddigi vállalkozásai az élelmiszeripartól meglehetősen távoli területeken tevékenykedtek.
Többször írtunk arról, hogy a kormány kiszervezte közel százmilliárd forintnyi, erdélyi gazdáknak és vállalkozóknak szánt magyar támogatás elosztását egy külföldön működő alapítványnak, a Pro Economica Alapítványnak, amely adatvédelmi okokra hivatkozva eddig nem volt hajlandó elárulni, kik nyertek. Ám ez, talán az intenzív érdeklődésünknek köszönhetően most változni látszik: a Pro Economica honlapján korábban kizárólag pályázati nyilvántartási számok mögé rejtették a nyerteseket, de most megtaláltunk egy listát 8,7 milliárd forint elosztásáról. Az sajnos ebből sem derül ki, hogy mire kaptak pénzt a kedvezményezettek, de az legalább igen, mely cégekhez jutott az állami milliárdokból.
Itt kezdődnek a furcsaságok: a pénz több mint felét, összesen 4,53 milliárd forintot egy Magyarországon élő építőipari vállalkozóhoz köthető cégek nyertek el. Balázs Attila több mint két tucat vállalkozást birtokol, és ezek meglepően sikeresek az anyaországi közbeszerzéseken. Nagyon aktívak a NER presztízsberuházásait jelentő stadionépítéseken is, ráadásul a kormány nemzetstratégiai szempontból kiemeltté nyilvánította egy zuglói megaprojektjüket. A cégcsoport zászlóshajója a Bayer Construct, egy sóskúti cég, amelynek csillaga meredeken emelkedik: 2017-re közel megnégyszerezte a bevételét az előző évhez képest, ami 2018-ban már 22 milliárd forintra nőtt, 2,5 milliárdos adózott eredmény mellett.
(Balázs Attila neve egy másik zsíros biznisz kapcsán már előkerült a héten: ő az az üzletember, aki Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltségével, az Appeninn Nyrt.-vel együtt megvette a balatonfüredi kikötőt. Balázs részesedése az üzletben 24 százalékos.)
Népdalgyűjtéstől a vízerőműig: így finanszírozza külföldi haverjait a NER | Magyar Hang
A korrupciógyanús ügyekbe keveredett erdélyi politikusról, Mezei Jánosról az állami Magyar Villamos Művek, míg feleségéről a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondoskodott - tárta fel az Erdélyi Átlátszó. Ritka alkalom, hogy egy pártelnök-politikus felesége népdalokat kutat fel és ezért busásan megfizetik. A gyergyószentmiklósi Mezei János nejével azonban pontosan ezt történt.
Erdélyben a „Mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó induló regionális beruházások támogatására” elnevezésű pályázaton indultak két olyan céggel (Plazmontech Kft., és Batlas Holding Kft.), amelyeket ugyanazon a napon hoztak létre a román cégbíróság nyilvántartása szerint (2018. november 29.), és egyetlen alkalmazottjuk sincs. E-mailben megkérdeztük Balázs Attilát, hogy mit tervez építeni Erdélyben a magyar állami támogatásból, de nem válaszolt kérdéseinkre.
A választ egy decemberi Székelyhon-cikkben találtuk meg: a székelyföldi lap arról tudósít, hogy a gyergyóremetei születésű, Magyarországon eredményes cégcsoportot kiépítő vállalkozó Hargita Megyéért Díjat kapott hangsúlyosan azért, amit a közeljövőben várhatóan felépít a szülőföldjén. Hargita Megye Tanácsának kihelyezett dísztanácsülésén a falu polgármestere megejtő őszinteséggel azt mondta: a díjazott személy életútja jó példa a közösség számára, hiszen abból a kapcsolati tőkéjéből, amit megteremtett, visszafordít valamit a szülőföldje számára. Balázs Attila (aki egyébként a Gyergyói Hokiklub elnöke is) egy korszerű tejfeldolgozó- és tejporgyárat épít, valamint egy hűtőházat, összesen 28 millió euró értékben. És most már azt is tudjuk, hogy ennek pontosan a felét a magyar adófizetők állják.
Ha figyelmesen megnézzük a pályázati kiírást, az is kiderül: a pályázó cégeknek legalább két lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel kell rendelkezniük, és legalább öt főt kell foglalkoztatniuk. Ezen kritériumok egyikének sem felel meg a két cég, és az is necces, hogy a nyertes vállalkozó érdekeltségeinek (eddig) közük nem volt az élelmiszeriparhoz.
Magyar közpénzből vettek veszteséges céget a Csíki Sör tulajdonosától | Magyar Hang
Újabb veszteséges vízerőművet vásárolt az MVM leányvállalata Romániában, és megint a NER kedvenc sörét gyártó vállalkozótól, a Csíki Sör zaklatott múltú tulajdonosától. Soha nem volt nyereséges, és csodának kellene történnie, hogy valaha az legyen. Az úzvölgyi, masszívan veszteséges vízerőmű-komplexum mellett újabb, nem túl fényesen muzsikáló céggel bővítette romániai portfólióját a Magyar Villamosművek Zrt - írja az Erdélyi Átlátszó.
Lapunk úgy tudja, ugyanezen a pályázaton legalább kétmilliárd forintot nyertek Lénárd Andráshoz, az Igazi Csíki Sör Manufaktúrához köthető vállalkozások. Lénárd érdekes figura: elmenekült az amerikai igazságszolgáltatás elől, miután elkapták, hogy lányokat csempészett a zöldhatáron Kanadából Amerikába, aztán egy egész cégstratégiát épített egy multicég, a Heineken elleni háborúra, és ebbe még a magyar kormány is beszállt a székely vállalkozó oldalán. Az Igazi Csíki Sör legutóbb egy komoly PR-katasztrófával került be a hírekbe, amikor egy kupakgyűjtő akció keretében ingyen sört és kolbászt ígért az embereknek, de a nagy tömeg nem fért be a gyárudvarra. Ezentúl nem lesz ilyen probléma: a magyar adófizetők támogatásával építhet még két üzemet a sörgyár mellé.
Ingyen sörből PR-katasztrófa Székelyföldön | Magyar HangTermészetesen megkérdeztük a Pro Economicát, hogy igaz-e az értesülésünk, és mennyi támogatás jut Lénárdnak. Az alapítvány vezetője, Kozma Mónika ezt válaszolta: „a Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program keretében kiírt pályázati felhívásokon szerepel két olyan nyertesnek minősített vállalkozás, aki az Ön által megnevezett végső tulajdonosi körhöz köthető, de továbbra is jelzem, ahogyan azt már többször nyilatkoztam, hogy mindaddig amíg nem kötöttük meg a támogatási szerződést, azaz nem történik meg konkrétan az állami támogatás jogi értelemben vett odaítélése és majd felhasználása, addig az Alapítvány nem válaszolhat a további részleteket illetően a kérdésére.”
Az, hogy még nem írták alá a szerződést, azért furcsa, mert az alapítvány honlapján ott egy hír, amelyben szó szerint ez áll: „felhívjuk azon nyertes pályázóink figyelmét, hogy akik december 20-ig nem kötik meg a támogatási szerződést, azok elesnek a támogatástól.”
Az anyaországi támogatás elnyerését egyébként egy interjúban maga Lénárd is elismerte. A Székelyhonnak a meglehetősen PR-ízű cikkben arról beszélt, egy chipsgyárat és egy maláta-feldolgozó üzemet épít a sörgyár mellé, és a 25 millió euró értékű összberuházásra magyar kormányzati támogatást kapott. Ha ő is 50 százalékát kapja meg a beruházásnak, mint az első történet főszereplője, akkor az négymilliárd forintot jelent, szóval könnyen lehet, hogy a forrásunk nem volt az összes információ birtokában.
Lénárd vállalkozását a helyi hatóságok is különleges kedvezményekkel támogatják: tavaly novemberben az Erdélyi Átlátszó arról írt, közel százezer eurós fejlesztéssel kedvez Hargita Megye Tanácsa az Igazi Csíki Sör gyártójának azzal, hogy a tervezettől eltérően a sörgyár mellett épül meg az új gázelosztó, így hiába várja 3500 csíkszentsimoni lakos, hogy rácsatlakozzon a gázvezetékre, az elsőnek a chipsgyárat fogja elérni.
És még egy csemege a végére: Lénárd András az interjúban elmondta, hogy a magyar adófizetők támogatásával megépített malátagyár termelésének egy részére együttműködési megállapodást kötöttek – ami nem kell az Igazi Csíki Sör előállításához, azt megveszi a rivális Heineken.
A cikk elkészítésében segített az Erdélyi Átlátszó csapata, köszönet érte!