Az ellenzéki pártok közös listája a választókorú népességen belül 38, a kormánypártoké 35 százalékon áll. Az elmúlt hónaphoz képest mindkét tömb egy-egy százalékponttal alacsonyabb támogatottsággal rendelkezik – derül ki az Idea Intézet legfrissebb, 2021. április 27. és május 4. közötti kétezer fős, reprezentatív felméréséből.
Ha a biztos pártválasztók véleményét vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy még kisebb a távolság a két tábor között: az ellenzéki listára (DK+Momentum+Jobbik+MSZP+LMP+P) 48, a Fidesz-KDNP tandemre 46 százalék szavazna. Vagyis ebben a körben még csökkent is a kormányváltást akarók előnye, hiszen egy hónap alatt nem tudott táboruk bővülni, a kormánypártoké viszont két százalékponttal nőtt.
Ebben a szűk választói rétegben a parlamenten kívüli kisebb pártok együttesen 6 százalékot szereznének, úgy, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 4 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Ha az ellenzék pártjainak sorrendjét nézzük, akkor felemás képet látunk. Az összes megkérdezettet vizsgálva a Jobbik 11 százalékon áll, amelyet a DK követ 10 százalékkal, majd a Momentum következik hat százalékkal, utána a Párbeszéd 2, míg az LMP egy százalékon áll.
A Fidesz–KDNP 31 százalékon áll, ami egy százalékponttal magasabb, mint egy hónappal korábban. A biztos szavazó pártot választók körében pedig 46 százalékot kapna, ami két százalékponttal magasabb, mint március végén volt.
A biztos pártválasztók körében az ellenzéki összefogás pártjai közül a DK a listavezető 16 százalékkal, majd a Jobbik következik 14 százalékkal, utána a Momentum 9 százalékkal.
A teljes népességet tekintve a kormányváltást akaró többi párt önálló parlamentbe jutása legalábbis kétséges. Az MSZP éppen a bejutást jelentő öt százalékos küszöb körül billeg, a Párbeszéd 2, míg az LMP egy százalékon áll.
Az ellenzéki pártok mechanikusan összeadott összes támogatottsága 34 százalék a teljes választókorú népesség szegmensében, vagyis 3 százalékponttal magasabb, mint a Fidesz−KDNP-jé.
Ugyanakkor továbbra is igen magas, 31 százalékos azok aránya, akiknek nem ismert pártpreferenciájuk, mert vagy nem tudja, melyik pártra szavazna, vagy tudja, de nem mondja meg, illetve nem akar részt venni a választáson.
Hasonló eredményre jutott korábban a Závecz Research is, amelynek május 8-17. közötti felmérése szerint mindkét politikai erő enyhén növelte a támogatottságát a múlt hónapokban: a kormánypártok 37-ről 39 százalékra, az ellenzék 39-ről 40 százalékra. A biztos választók körében is hasonlóan szoros a verseny: az ellenzéki lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 48 százalékon.
Nemcsak az ellenzéki együttműködést, hanem önállóan a pártok támogatottságát is mérte a Závecz. Eszerint a biztos választók között változatlanul a Fidesz vezet toronymagasan, 46 százalékkal. Az ellenzék legerősebb pártja a kutatás alapján a Demokratikus Koalíció 18 százalékkal, őket követi a Jobbik 16 százalékkal. Az MSZP és a Momentum 7-7 százalékot tudhat magáénak, az LMP 3 százalékon áll, míg a Párbeszéd, a kutyapárt és a Mi Hazánk 1-1 százalékon.
A Medián május elején megjelent kutatása szerint ugyan a Fidesz-KDNP megelőzi az ellenzéki összefogást, de a felmérés készítői felhívják a figyelmet, hogy február és április között utóbbi komolyan erősödött, hiszen amíg az év második hónapjában még csak a megkérdezettek 30 százaléka szavazott volna rájuk, addig áprilisban már 36 százalék. Ezzel szemben a jelenlegi kormánypártok két hónap alatt 39-ről csak 40 százalékra tudtak erősödni. Ezzel párhuzamosan csökkent a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal és a Mi Hazánk Mozgalommal szimpatizálók száma, és a bizonytalanok is kevesebben voltak áprilisban, mint februárban.
