A tegnapi napon az Országgyűlés elfogadta az állami megfigyelőrendszerről szóló 282 paragrafusból álló salátatörvényt. Megváltoztathatatlan tény, hogy a Jobbik – a téma felelősének a javaslata alapján – megszavazta a törvényt. Hiba volt – közölte a Jobbik frakcióelnöksége szerda reggel.
Hozzátették: akkor is azt gondolják, hogy hibáztak, ha tudják, hogy a kétharmaddal bíró Fidesz nélkülük is elfogadta volna azt. „Akkor is, ha Orbán rendszerében a korlátlan megfigyeléssel kapcsolatban már rég nincsenek illúzióink, most viszont a salátatörvénybe rejtett paragrafusok ezt legalizálták a szolgálatok számára. Az a több ezer éves emberi bölcsesség adhat valamekkora mentséget számunkra, miszerint tévedni emberi dolog, de a hibát el nem ismerni ördögi. Ezért kimondjuk: hibáztunk” – fogalmaztak közleményükben.
Azt is írták, hogy „a magyar történelemben szinte alig találni példát arra, amikor egy politikai szereplő elismerte, hogy hibázott. Főként a mai, magát tévedhetetlennek tartó vezér által irányított rezsim idején ritka az emberi hibák elismerésére. Mindezek ellenére, mi szeretnénk beismerni: hibáztunk, mert nem vagyunk tévedhetetlenek. Emberek vagyunk.”
A Veszpresszó úgy tudja, hogy a honvédelmi bizottság alelnökeként Varga-Damm Andrea volt a téma felelőse a Jobbik frakciójában. Feltételezhető, hogy ez indokolhatja azt a keddi információt, miszerint a párt visszahívja ebből a pozíciójából.
Mint megírtuk, kedd délután – 156 igen és 38 nem szavazat mellett – megszavazta a parlament azt a 160 oldalas kormánypárti törvényjavaslatot (egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról) is, amely olyan felhatalmazással ruházná fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, ami igen komoly adatbiztonsági kérdéseket vet fel. Ez azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az összes állami nyilvántartásra rálátással bír majd: akár társadalombiztosítási-, betegjogi- vagy adóügyi információkra, és bűnügyi adatokra is. A szöveg alapján a szakszolgálat nem ismerheti meg a kommunikáció konkrét tartalmait, de szakemberek szerint a jogszabály nem nyújt erre kellő garanciákat. A törvényt egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi.
A javaslatot kritizálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is.
Péterfalvi a szavazás után az Atv.hu-val azt közölte, hogy a hatóság felvetéseit a törvény részletes indoklási része tartalmazza, azokat nem lehet nem figyelembe venni, mert ugyanolyan kötelező erővel bírnak – és számon kérhetőek –, mint a törvény normaszövegének a rendelkezései. Az adatkezelés csak akkor lesz jogszerű ha az elektronikus hírközlési adatforgalom kommunikációs tartalmát a szolgálatok nem ismerik meg, ha a megrendelttől eltérő célokra nem használják fel, és a lehető legrövidebb időn belül törlik az adatokat.
Hozzátette: a szolgálatoknak minden egyes adat vonatkozásában meg kell tudni indokolniuk, hogy azt az adatot miért kezelték, de az adatkezelés nem irányulhat a tartalom megismerésére, vagyis az egészségügyi adatra, illetve a NAV-büntetésre. A feltételek meglétét „nem kipipálnia kell, hanem meg kell tudni indokolni” – fogalmazott
