Pénteken felkerültek az Oktatási Hivatal honlapjára a Nemzeti alaptanterv (Nat) kiegészítéseként a tananyagokról és óraszámokról rendelkező kerettantervek. A január 31-én nyilvánosságra került, nagy vitát kiváltó Nat szellemiségét konkretizáló, több száz oldalnyi dokumentumban helyet kaptak a korábban leginkább hiányolt szerzők, így a magyar nyelv és irodalom tananyagba bekerült az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre, de Ottlik Géza Iskola a határon című műve, és Esterházy Péter műveinek részletei is szerepelnek a kerettantervben. Ahogy Csurka István, Wass Albert és Herczeg Ferenc írásai is. A középkori irodalomra vonatkozó ajánlott tartalmak között pedig a Monty Python Gyalog-galopp című filmjét is megtaláljuk.
Az alább közzétett kerettantervek a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) bevezetésre kerülő Nemzeti alaptantervben foglalt szabályozásnak megfelelnek. Ezeket a Nat 2020 bevezetésével párhuzamosan, felmenő rendszerben kell alkalmazni – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Hozzáteszik: a jogszabály alapján az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tantervben meg kell nevezni az alapjául szolgáló kerettanterveket.
Bár a tájékoztató kiemeli a 6 évfolyamos gimnáziumokat, az ezen intézmények számára készített kerettanterv még nem érhető el. Ugyancsak „feltöltés alatt” áll a szakképzés területére vonatkozó oktatási anyagok. És a közzétett listák is foghíjasak, az első négy, illetve a második négy évfolyamot érintő anyagból az idegen nyelv oktatását kijelölő tanterv hiányzik. A 9-12. évfolyam számára pedig egyelőre nem elérhetők a kémia, az első és második idegen nyelv, a vizuális kultúra, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret tantervei. Teljes egészében hiányzik mindezek mellett az „Irányelvek és alapprogramok” címet viselő rész a dokumentumból.
„A magyar megmaradás kérdései" - mérlegen az új Nemzeti alaptanterv | Magyar Hang
Herczeg Ferenc ugyanolyan súlyú íróként oktatandó, mint Arany János; Kertész Imrét, Nemes Nagy Ágnest és Szerb Antalt kihagyták; az általános iskolai témakörökben csak a győztes csaták szerepelnek - néhány azokból a szakmai kifogásokból, amelyek a napokban hangoztak el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kapcsán.
A Nat megjelenését követően a legnagyobb vita az irodalom és a történelem tanítása kapcsán bontakozott ki. A Magyartanárok Egyesülete közleményében hangsúlyozta, „ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv”. Álláspontjuk szerint a dokumentum „mélyen gyerekellenes”, és „olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni.”
A Történelemtanárok Egylete ugyancsak elfogadhatatlannak nevezte a Natban megfogalmazott célokat, továbbá úgy látták, az oktatási anyag ellent mond a digitális kor kihívásainak. Bírálták az előírt „egyoldalú ideológiai normakövetést”, ahogy a sokszor kimondottan „torz történelemszemléletet” is.
A megjelenése óta több tucat gimnázium tanári testülete és diákjai tiltakoztak a Nat bevezetése ellen, és állásfoglalásban állt ki a kormányrendelet ellen számos hazai Egyetem is, amelyek oktatói szintén a dokumentum visszavonását kérik. Az ATV információi szerint azonban Orbán Viktor elégedett.
Az oktatási szabályozás egyik kritikus pontja Herceg Ferenc, a Horthy-korszak ünnepelt írójának kiemelt szerepe volt. A szerző az irodalom tananyag egyik legfontosabb alkotójává lépett elő, miközben olyan alkotók maradtak ki, mint Kertész Imre, Esterházy Péter, vagy Ottlik Géza. Mivel az oktatási anyag irodalmi részének elkészítése mögött Takaró Mihály, a szélsőséges megnyilvánulásai miatt támadott irodalomtörténész alakja sejlik fel – aki a pénteki sajtótájékoztatón Kásler Miklóssal együtt szerepelt –, Herczeg hangsúlyos jelenléte aktuálpolitikai jelentéssel telítődik, és másodlagossá válik az esztétikai minőség. Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, Az irodalom visszavág című irodalomtörténet-sorozat szerzője ennek kapcsán a Magyar Hangnak ugyanakkor rámutatott, a legfőbb probléma, hogy „Herczeg Ferenc nem elég jó író, a munkássága nem több lektűrnél.”
A kerettantervben, ahogy korábban ígérték, igyekeztek tompítani a Nat irodalomra vonatkozó részét, így a leginkább hiányolt három szerző az ajánlott olvasmányok között szerepel. Ez azt jelenti, hogy ha a tananyag 80 százalékát kitevő kötelezők mellett a tanár úgy véli, fordíthat időt a Sorstalanságra, vagy az Iskola a határon-ra is.
Oktatáspolitika mondanivaló nélkül | Magyar Hang
Bámulatos, hogyan sikerült az új Nemzeti alaptantervet (Nat) is beilleszteni mindennapos politikai felháborodásaink sorába. Egy szempillantás alatt eljutni odáig, hogy „nem tanítok fasiszta írót", elfogadva és megerősítve azt a kormánypárti tálalást, amely szerint a Nat átalakítása alapvetően kánonkérdés (milyen írói életműveket tanítsunk), ezen túlmenően pedig ideológiai, sőt identitáskérdés (milyen beállítottságú írókat tanítsunk).
– Az anyanyelv már nevében is a legszorosabb összetartozást fejezi ki az azonos nyelvet beszélő emberek között – olvasható a magyar nyelv és irodalom kerettantervének bevezetőjében. – Egy nemzet megmaradásának alapja, de fennmaradásának, jövőjének is a záloga a kultúrája, az anyanyelve. (...) Ezzel a magyar nyelv és irodalom tantárgy az érzelmi nevelés egyik legfontosabb eszköze.
A dokumentum 9-12. évfolyamra vonatkozó részében a már említett Monty Python-film mellett egyéb érdekességek is szerepelnek. Az Újszövetség és a film kapcsolatát bemutatandó Catharine Hardwicke A születés című, Jézus életét bemutató filmet ajánlja a tanterv. Az Alkonyat című tini-vámpírhorror rendezőjeként is ismert Hardwicke filmje megosztotta a kritikusokat, az általános vélemény szerint azonban unalmas és elcsépelt, amely semmi újat nem hoz a történet megjelenítésében.
A kötelezők között is kiemelten szereplő Wass Albert tanítása során a diákok az ajánlás szerint megnézhetik Koltay Gábor Wass életét bemutató Adjátok vissza a hegyeimet! című dokumentum-játékfilmet is. Az élményt később akár Jiri Menzel Sörgyári capricciójával is leöblíthetik, amelyet Bohumil Hrabal kötelezően elolvasandó művének kiegészítéseként ajánl fel a tanterv.
A Holokauszt irodalmában Szépe Ernő Emberszag, illetve Tadeusz Borowski Kővilág című egyaránt megrendítő erejű kötetei kerültek a kötelezők közé, Kertész Imre Sorstalansága ajánlott, ahogy Koltai Lajos a könyvből készült filmje is. A 20. századi művek kötelező olvasmányai között megtaláljuk Örkény István Tótékját és Herczeg Ferenc Az élet kapuja című munkáját is. Az ajánlottban pedig egyebek mellett Csurka István Házmestersirató című drámája is helyet kapott.
Az Állampolgári ismeretek tananyag célja, hogy a diákok megismerjék „Magyarország fontosabb állami intézményeit, értelmezi a demokratikus jogállam felépítését és működését, az országgyűlési és a helyhatósági választások alapelveit” – olvasható a tantervben. A dokumentumban a család működése mellett a vállalkozásokról, a bankrendszerről, az állami intézményekről, és a környezetvédelemről is tanulhatnak a diákok. A kerettanterv a szabadság és felelősségvállalás fejezetnél hangsúlyozza: a témakör tanulása eredményeként a tanuló „tiszteletben tartja a másik ember értékvilágát, gondolatait és véleményét”.
Kásler Miklós a pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a megújult Nat és a ket-ek csökkentik és egyenletesebbé teszik a tanulói terheket, minden évfolyamon meghatározzák a tanulók heti maximális óraszámát. A miniszter kitért arra is, hogy a pedagógusok kéréseinek megfelelően az új ket-ek hoszabb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyak tartalmának megválasztásában.
Nényei Pál: Nagy bajban van az a nemzet, amely Herczeg Ferencre alapozza az identitását | Magyar Hang
A Nemzeti alaptanterv vitájában megszólaltak jól ismert pedagógusok, elmondták a véleményüket közéleti szereplők és politikusok, egyetlen dologról feledkeztünk el csupán, a gyerekről - mondta a Magyar Hangnak Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, Az irodalom visszavág című irodalomtörténet-sorozat szerzője. Holott a diákok sokszor sokkal józanabbul ítélik meg a helyzetet, gyorsan leleplezik a butaságot.
A miniszter elmondta, az emelt szintű oktatáshoz – szem előtt tartva a tanulói terhek csökkentését – nem készült központi kerettanterv, az iskolák saját profiljuk, és képzési arculatuk alapján alakíthatják ki tematikájukat. Minden évfolyamon heti két óra többletet vehetnek igénybe az intézmények. Hangsúlyozta: a tankönyvellátás rendszerre felkészült a változások kezelésére, tankönyvek átdolgozására, gyártására és szállítására. A tankönyvrendelés zavartalanul, a korábbi években megszokott módon történik majd.
Első körben a módosított Nat felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket dolgozzák át. A munka zajlik, az új könyvek kellő időben rendelkezésre állnak majd.
Kásler Miklós végül azt mondta: azt szeretné, ha a magyar gyermekek „vidámak, vállalkozószelleműek lennék, akik követik őseik nyomát”, akkor nem tévednek el a mai világban. A pedagógusoknak a miniszter azt üzente, hogy „kőre építkezzenek, mert a kő megmarad, minden más elszalad.”
