Kirúgással fenyegették az engedetlenkedő gyógypedagógusokat is

Kirúgással fenyegették az engedetlenkedő gyógypedagógusokat is

Fotó: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az érdi pedagógiai szakszolgálat munkatársai szeptember végén polgári engedetlenséggel tiltakoztak a szerintük tarthatatlan szakmai és anyagi körülmények miatt – írta a 444.hu csütörtökön. A tankerület erre kirúgással fenyegette meg őket. A pedagógusok úgy számolták, az elsőbbséggel feladott fenyegető levelek többe kerülhettek, mint amennyi a nettó óradíjuk.

A gyógypedagógusoknak nem nagyon maradt a polgári engedetlenségen kívül más eszközük a tiltakozásra. A kormány által februárban elfogadott rendelet értelmében ugyanis a speciális szükségletű gyermekekkel foglalkozó szakemberek csak úgy sztrájkolhatnak, ha minden órájukat megtartják, vagyis részükről csak a „maximális szolgáltatás” fogadható el elégséges szolgáltatásként. A múlt héten 44 gyógypedagógus, konduktor és fejlesztő pedagógus tiltakozott nyílt levélben amiatt, hogy egyáltalán nem sztrájkolhatnak az ép gyerekek tanáraival együtt.

A tankerület fenyegető levele szerint a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok korlátozták a gyerekek fejlesztéshez való jogát. A pedagógusok erre azzal válaszoltak, a gyerekek jogait sokkal inkább csorbítja az, hogy az alacsony fizetések miatt túl kevés a szakember, nincsenek megfelelő terápiás eszközök, nem megfelelőek a munkakörülmények (gyakran veszélyes épületekben dolgoznak, omlik a vakolat, nem működik a kazán, elmaradnak a szükséges javítási munkálatok), illetve túl sok adminisztratív terhet rónak rájuk. 

Az ép gyerekeket oktató tanárokkal szemben a gyógypedagógusok körében eddig nem került sor tömeges tiltakozásra. Októberben az újpesti, a gödöllői, a pécsi és a kaposvári szakszolgálatok munkatársai tiltakoztak, Érden a dolgozók harmada-fele vett részt az engedetlenségi akcióban. A 444.hu által megkérdezett, neve elhallgatását kérő gyógypedagógus szerint ennek a nehezített sztrájk csak az egyik oka. „Egyrészt a társadalom áldozatkészséget, önfeláldozást vár azoktól, akik fogyatékos gyerekekkel foglalkoznak, ők pedig tényleg megfelelnek ennek, mindenkit el akarnak látni. Másrészt ezek a gyerekek nem tudnak kimenni az utcára tüntetni a gyógypedagógusaik mellett, és a szüleik is sokszor azonosulnak a „fogyatékos sorssal”, úgy érzik, nem tudják érvényesíteni az érdekeiket. Az egész rendszeren van egy stigma.” Az érdiek annyiban derűlátók, hogy úgy érzik, mivel mostanában több szó esik az oktatás problémáiról a szülők megértőbben viszonyulnak hozzájuk. „Korábban nagyon nagy volt a szakadék a szülők és a pedagógusok között, de mostanában rengeteg visszajelzést kapunk, hogy mennyire fontosnak tartják a munkánkat” - magyarázta. 

Sokszor saját pénzből vesznek játékot

A pedagógiai szakszolgálatok dolgozói, vagyis a gyógypedagógusok, a pszichológusok, a logopédusok, a gyógytornászok és a konduktorok nagyon leterheltek, egyre kevesebben vannak. Az ország egyes vidékei között is nagy a megoszlás: a Belügyminisztérium 2021/22-es adatai szerint Békésben nyolc, Budapesten húsz gyógypedagógus jut száz sajátos nevelési igényű gyerekre. 

Az érdi szakszolgálat munkatársai szerint mostanra olyan kritikussá vált a szakemberhiány, hogy képtelenség megfelelni a szakmai elvárásoknak. Ugyanakkor egyre több a speciális nevelési igényű gyermek. Fontos lenne, hogy ők fiatalabb életkorban jussanak szakemberhez, a késlekedés ugyanis behozhatatlan hátrányt jelent esetükben. 

Az eszközökkel is rengeteg a probléma, a megkérdezett szakember szerint nincs pénz arra, hogy az elhasználódott, koszos, javításra szoruló felszerelést pótolják, kijavíttassák. Előfordul, hogy ezek olyan rossz állapotban vannak, hogy a gyerekeknek nincs kedvük hozzányúlni. A gyógypedagógusok ezért az eszközöket gyakran saját pénzükből pótolják vagy otthonról visznek be fejlesztő játékokat. 

Közben a fizetésük a tanárokhoz hasonlóan alacsony, főiskolai végzettséggel 40 év után 230-250 ezer forint nettót keresnek, egyetemi diplomával 250-270 ezer forint jár. Így aztán sokan felmondanak és a magánellátásban keresnek munkát, vagy állami munkahelyük mellett esténként és hétvégeken egészítik ki magánórákkal a fizetésüket. Ez azonban gyakran egyenes út a kiégéshez, hiszen különösen nehéz helyzetben lévő családokkal kell dolgozniuk.