Nem tud mit kezdeni Krausz Ferenc az olyan állításokkal, hogy „nem büszke [a Nobel-díjasokra] a hazájuk”, illetve azzal sem, hogy elüldözték volna őt. A Nobel-díjas fizikus erről a Mandinernek adott nagyinterjúban beszélt, reagálva az olyan állításokra, miszerint a Nobel-díjas magyarokat általában elüldözték a hazájukból. Korábbi távozása kapcsán hozzátette, akkoriban nem voltak meg a szükséges feltételek a kutatásához, ez volt az egyetlen ok, feltehetőleg nemcsak az ő esetében. „Ha azt akarjuk, hogy világszínvonalú felfedezések ne csak magyarokkal, hanem idehaza dolgozó magyarokkal szülessenek, növelni kell a ráfordított forrásokat. Ez látványosan folyamatban van. Az én időmben tíz-hússzoros különbségek voltak egy átlagos német és egy átlagos magyar kutatócsoport anyagi lehetőségei között. Mára ez két-háromszorosra csökkent, ami még mindig jelentős, azonban már megteremti a nemzetközi versenyképesség lehetőségét” – fogalmazott. Jó példaként említette a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetet, illetve reményei szerint a Molekuláris-Ujjlenyomat kutató Központot, amely programra egyébként a kormány 2019-ben elkülönített még húszmilliárd forintot. (Akkoriban ennek a lépésnek akadtak kritikusai is.)
Krausz tudományos pályáját Magyarország után Bécsben, majd 2003-tól Németországban folytatta. A Mandinernek azt mondta, ez kényszerpálya volt, nem voltak meg a világszínvonalú kutatás feltételei. Elmondása szerint a diplomamunka, amit a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetében elvégzett, majdhogynem csodaszámba ment, „konkrétan az, hogy egy komoly lézert létre és működésbe lehetett hozni, s egyáltalán azt a kísérletet az impulzushosszmérésre el tudtuk végezni.” Az interjúban szóba került az is, hogy a szintén Nobel-díjas Karikó Katalinnal nem beszélt még, de hamarosan találkoznak majd.
A Nobel-díjas tudós egyébként több interjúban beszélt a tanárok fontosságáról, ahogy arról is, hogy javítani kellene a szakma megbecsültségét az országban. A HírTV-nek azt mondta: „Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talán ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.” A momentumos Tóth Endre a napokban arról írt, hogy Krausz egykori iskolájában, a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában egyenesen nincs fizika szakos tanár, a nyugdíjba vonuló kollégát jelenleg egy biológia-földrajz szakos tanár helyettesíti.
