Januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete. A bruttó átlagkereset 411 000 forint volt januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A számok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy abban kizárólag az öt fővel vagy annál nagyobb létszámmal dolgozó vállalkozások adatai szerepelnek, vagyis a jellemzően alacsony bért fizető mikrovállalkozások adatai nem. Az átlagbérnél jobb képet mutat a medián bér, az ugyanis éppen azt a középértéket mutatja, aminél a munkában állók fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres. A múlt hónap medián bére még nem ismeretes, de a tavalyi év egészének adatait már nyilvánosságra hozta a KSH. Eszerint a 2020-as átlagbér 403 616 forint volt, a medián bér pedig 320 582, vagyis az utóbbi több mint 83 ezer forinttal alacsonyabb, mint az átlagbér. Vélhetően a mostani adatok tekintetében is hasonlóak az arányok.
A KSH további részletezése szerint a bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései eredményeként 13,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 13,0 százalékkal nőttek.
A vállalkozásoknál 424 300 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, ami 48 600 forinttal alacsonyabb az előző havinál. A költségvetésben számolt 422 700 forintos átlagkereset is 3000 forinttal alacsonyabb a decemberinél.
A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 280 500 forintot ért el, 9,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legalább öt munkatárssal működő vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma tavaly februárhoz képest 49 ezerrel csökkent, a költségvetési szektorban nem változott a közfoglalkoztatottak nélkül számolt létszám. A közfoglalkozatottak száma 6,1 százalékkal (6 ezerrel) csökkent egy év alatt.
A statisztikai hivatal másik híre szerint februárban az ipar belföldi értékesítési árai 5,2 százalékkal, az exportértékesítési árak 9,5 százalékkal nőttek; a termelői árak összességében 8,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Az áremelkedés ütemét elsősorban a forint euróval szembeni gyengülése befolyásolta. Tavaly februárhoz képest a forint árfolyama az euróval szemben 6,2 százalékkal (21,13 forinttal) gyengült, a dollárral szemben azonban 3,2 százalékkal (10,0 forinttal) erősödött.
