Számos szólásunk, mondásunk van arról, mennyire hiányzik nálunk a társadalmi szolidaritás. De valóban pontos ez a kép rólunk, magyarokról? Miből fakad ez, és tapasztalható-e valamiféle előremozdulás? Mit lehetne tenni, hogy javítsunk a helyzeten? Karácsonyi lapszámunkban – mások mellett – Zgut Edit politológus, Orosz László fizikus és Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter osztotta meg véleményét a mai magyar valóságról.
Részletek a megszólalók írásából:
„A többség szerint a gazdagok is csak mások kárán tudnak boldogulni, ennek eredményeként a vállalkozói létet egyfajta zéró összegű játéknak tekintik, ahol lényegben mindenki mindenkinek farkasa. Ez a globális felmérések szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas arány.”
Zgut Edit
„Lett volna harminc évünk arra, hogy kialakítsuk a szolidaritásalapú szociális kultúránkat, és bár voltak erre próbálkozások, de mind elhaltak. Az új „nemzeti együttműködés rendszere”, úgy tűnik, nagyon megfelel a magyar népléleknek. Ebből azonban nagyon nehéz lesz kimászni.”
Orosz László
„A magyar társadalom átmeneti állapotban van: megengedhetetlenül sok a szegény, és nagyon kevés a dúsgazdag. A többség feltörekvő, elégedetlen az anyagi helyzetével, és azt gondolja, hogy a remélt gyarapodással nem fér össze sokat törődni másokkal, pláne pénzzel, munkával, biztató gesztusokkal segíteni a honfi társakat.”
Jeszenszky Géza
A megkérdezett közszereplők írásait elolvashatják a Magyar Hang december 18-án megjelent karácsonyi dupla számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!
