Szerdán hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, és csütörtökön már nyilvánosságra is hozta az 568 oldalas dokumentumot a kormány. A terv 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akarnak mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig – írja a Portfolió.
A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután lehet lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesíti a kormány. Fontos megemlíteni, hogy a sokak által követelt pedagógus-béremelés nem ebből a programból lesz finanszírozva, de ezt annyira fontosnak tartja a bizottság, hogy ennek teljesítését is feltételül szabta ahhoz, hogy a kormány pénzt hívhasson le a helyreállítási alapból.
A portál szerint sokat változott az anyag a másfél évvel ezelőtt beadott eredeti változathoz képest: az elvárt 37, illetve 20 százaléknál sokkal zöldebb (48,1 százalék) és digitálisabb (29,8 százalék) lett a magyar terv.
A program hivatalosan a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) nevet viseli és az elsődleges célja a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenállóképességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése.
A 2300 milliárd forintos keretből a legnagyobb, 24 százaléknyi részt a fenntartható zöld közlekedési komponens fedi le, majd utána 22 százalékos súllyal az egészségügy, aztán 21 százalékkal az energetika zöld átállás komponens jön.
A terv célkitűzései – legalábbis a szavak szintjén – nagyon jó hangzanak. Így a célok között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékra emelését 2025-re. Több mint 3500 új bölcsődei férőhelyet hoznának létre, valamint több mint félmillió notebook osztanának ki a diákoknak és a tanároknak.
Tervben van 400 új szociális lakás felépítése és 1600 felújítása, legalább ötezer veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének fedezésére alkalmas megújuló közösségi energiatermelési kapacitás létrehozása, valamint 21. századi megoldások bevezetése a vízgazdálkodásban.
A magyar helyreállítási terv kiemelten foglalkozik az energetikával, sőt a kormány szerint az abban foglalt intézkedések a klímacélokhoz való hozzájárulásának mértéke több mint 48 százalék. Ennek érdekében átalakítanák a villamosenergia-szabályozást, megkönnyítenék a szélenergiát célzó befektetéseket, egyszerűsítenék a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárását, az energiahatékonysági programok eredményességének növelése céljából pedig a támogatott épületfelújítások esetében az energiafogyasztás 30 százalékos csökkentését írnák elő.
Mint megírtuk, szerdán a Magyarországgal kapcsolatos másik eljárásban is döntött az Európai Bizottság, és az uniós kohéziós alapból nekünk járó pénzek 65 százalékának, vagyis 7,5 milliárd eurónak a befagyasztását javasolta, mert a Magyarország által eddig megtett korrupcióellenes intézkedéseket kevésnek ítélte.
A magyar helyreállítási tervről részletesebben ITT olvashatnak.
