Orbán Viktor szokásos, péntek reggeli rádióinterjújában jelentette be, hogy várhatóan újraindítják a visontai székhelyű Mátrai Erőművet. Ennek kapcsán összegyűjtöttük az erőmű elmúlt években lezajlott, gyakran botrányos tulajdonváltozásait, amelyek jórészt Mészáros Lőrinc céghálózatához kapcsolhatók.
Az ország legnagyobb széntüzelésű erőműje a lignit alapú blokkjaiba a tüzelőanyagot két saját tulajdonú bányájából, a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be. Heves megye egykori legnagyobb vállalata évtizedekig adott munkát számos Gyöngyös környékén lakónak, tisztes megélhetést biztosítva.
Az 1992-ig Gagarin Hőerőmű Vállalatként működő üzem Mátrai Erőmű néven 1995 decemberében a privatizáció során német többségi tulajdonba került. A tulajdonos az ezredforduló környékén számos, a további élettartamot növelő beruházást hajtott végre az 1969 óta működő üzemen, az I-es és II-es blokkokat 2003-ban füstgáz-kéntelenítőre kötötték.
A vállalat tulajdonosi összetétele 2014-ben még a következőképpen alakult: a német RWE Power 50,9 százalékkal többségi tulajdonos volt, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 25,5 százalékos, az ENBW Energie Baden-Württemberg 21,7, az egyéb kisrészvényesek pedig 1,9 százalékos tulajdonrészt mondhattak magukénak.
A Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzeme 2020. július 8-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
2017-ben került a képbe Mészáros Lőrinc, amikor az Opus Global Nyrt. egy cseh tulajdonú céggel együtt 5,9 milliárd forintos vételáron felvásárolta a Mátrai Erőmű Zrt. 72,62 százalékos tulajdonrészét, majd a cseh partner részesedését is megvette. Az üzlet azonban mégsem tűnt jó ötletnek, mert bár az erőmű a vásárlás előtti évben, 2016-ban még 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt (az azt megelőző évben pedig ennek több mint dupláját), 2018-ban Mészárosék már 4,3 milliárd forintos veszteséggel zártak jórészt a szén-dioxid kvóták jelentős drágulása miatt. A Mátrai Erőmű hosszú távon jó befektetésnek nem volt mondható, műszaki megoldásainak jó része elöregedett, a problémák egyre gyakoribbak lettek.
2019-ben kapott országos hírverést, hogy az erőmű mellett a patak elszürkült és habzott, az emberek fejfájásra, hányingerre, szem- és torokirritációra panaszkodtak. Mint kiderült, az egyik technológiai víztározóban kén- és foszfor tartalmú gáz fejlődött, vélhetően a tározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt. Ráadásul az erőműnek környezetszennyezése miatt fizetnie kell CO2-kvóták formájában.
A veszteséges ügyleten Mészáros Lőrinc igyekezett mielőbb túladni, igaz, előtte még a 2019. február 28-i közgyűlésen a társaság igazgatósága megszavazott magának 11,2 milliárd forint osztalékot. Mindezt a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére.
Az állam azonban jelentkezett a gazdaságosnak épp nem mondható üzemért, 2019 decemberében meg is vásárolta az Opus Holding Nyrt.-től 17,44 milliárd forintért, így Mészáros busás hasznonnal szállt ki az üzletből. Bár a szakértők szerint már ez is túlzott ár volt az erőműért, de később az is kiderült, az MVM több mint négyszer ennyi pénz felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni. A vállalat vezetése ugyanis szükségesnek találta, hogy megadjon még 4,9 milliárd forint tagi hitelt, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni, továbbá kellett még 26,4 milliárd forint tőkeemelés és még egyszer 26,4 milliárd forint áthidaló hitelkeret is, hogy az erőmű működőképes maradjon. Vagyis az államnak 75,14 milliárdot kellett költeni arra, hogy a veszteséges erőművet megszerezze Mészárostól.
Az ügylet kapcsán egyébként Szél Bernadett, akkori független parlamenti képviselő feljelentést tett a rendőrségen hűtlen kezelés miatt, mert szerinte „a kormány egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőműroncsot vett meg Mészároséktól ismeretlen áron”. A Nemzeti Nyomozó Iroda azonban a nyomozást bűncselekmény hiányában rövidesen megszüntette, mondván az MVM körültekintően mérte fel a költségeket.
A korszerűtlen Mátrai Erőmű az azóta eltelt időszakban sem tudott talpra állani, 2021-ben is masszív veszteséget termelt.
Néhány hete, július 7-én karbantartásra hivatkozással le is állították, igaz, a 950 megawattra épített blokkok már jó ideje csak 450 MW körüli teljesítményen működtek. Leállása nem rengette meg különösebben a magyar energiapiacot, ahogy a rendszerirányító Mavir Zrt. hivatalos közleményéből kiderül, a visontai két szenes blokk leállítása gond nélkül megtörtént. Sem az importarány, sem a meglévő, igénybe vett gázerőműves kapacitások nem ugrottak meg, nem kellett más egységeket a Mátrai Erőmű helyébe állítani.
