Több módosítás lehetősége is felmerült a pedagógusok jogállásáról szóló, nagy vitákat kiváltó új törvény kapcsán, de nem látszik annak a lehetősége, hogy a tanárok leterheltsége csökkenjen. A kormányzat a béremeléstől sokat vár, ennek időpontja és részletei viszont bizonytalanok.
Lehetnek még változások a státusztörvénynek azon részeiben, amelyek lehetővé teszik a pedagógusok átvezénylését más intézményekbe, mint ahová a kinevezésük szól – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón.
A státusztörvény pedagógusok átvezénylésére vonatkozó részéről a miniszter azt mondta: az továbbra is nyitott kérdés, lehetnek változások a szabályozásban. Azt mondta: az átirányítás nem cél, de ha mégis szükségessé válik, meglesznek a korlátai. A törvényjavaslat jelenlegi változata csak a családi helyzetre tekintettel korlátozza az átvezénylést – általános iskolás gyermek szülője, egyedülálló szülő, családtagot tartósan gondozó személy esetében nem utasítható erre a pedagógus. Ugyanakkor időben is limitálja az átirányítás lehetőségét: öt éven belül az egy évet nem haladhatja meg, és ugyanazon járáson belül lehet csak átirányítani a pedagógust. Gulyás elmondása szerint az időbeli és földrajzi korlátozásban is lehet változás, a kormány elmondása szerint szerdán tárgyalt erről a kérdésről.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium közoktatásért felelős államtitkára a parlament kulturális bizottságának csütörtöki ülésén számolt be arról, hogy megvizsgálják a kötelező óraszám kérdését a tanítók esetében. Egy nemrég benyújtott módosító javaslat szerint a heti kötelező óraszámot 24 órában határozná meg a törvényjavaslat A pedagógus szakszervezetek korábban is követelték a mostani, 22-26-os sávban megállapított kötelező óraszám helyett az órák számának rögzítését, ám 24-nél kisebb óraszámban gondolkodtak – a magyar tanárok tanított óraszáma így is magasan meghaladja más európai országokét. Tóth Endre (Momentum) felsorolta más országok adatait: Ausztriában 17-18, Bulgáriában 16-19, Csehországban és Németországban 17 a heti kötelező óraszám, és egy országban sincs 24 óra feletti érték.
Maruzsa Zoltán ehhez azt fűzte hozzá: a magyar közoktatásban 45, és nem 60 perces órákkal számolnak, ennek figyelembe vételével szerinte nem ennyire kiugróak a magyar adatok, az OECD összehasonlításában „nem alacsony, de nem is világrekorder” a magyar óraterhelés. Elmondása szerint a Krétában rögzített adatok szerint átlagosan 24,5 órát tanít hetente egy pedagógus. Hangsúlyozta: az óraszám rögzítését a pedagógus szakszervezetek szorgalmazták, és bár alacsonyabb számra gondoltak, ez is azt jelenti, hogy a jövőben nem csak a 26, hanem már a 24 óra feletti túlórákat is kifizetik. A munkateher csökkentését elmondása szerint a béremelés hozhatja el – ez egyelőre csak ígéret szintjén létezik, miután egyelőre nem érkeztek meg az európai uniós támogatások, amelyekből a béremelést részben finanszírozni kellene.
Arra Hiller István (MSZP) hívta fel a figyelmet még korábban, hogy a tanítók rosszabbul járhatnak ezzel a szabályozással, mert közülük egyeseknek – akik nem osztályfőnökök, és így nem jogosultak két órás munkaidő-kedvezményre – órateher-emelkedést jelenthet a szabályozás.
Dunai Mónika (Fidesz), aki maga is pedagógus, azt emelte ki, hogy a 24 órás rögzített óraszám igazságosabbá teszi a rendszert, a 22-26 órás keret ugyanis nagy különbségeket tett lehetővé az egyes pedagógusok munkaterheiben, 4-8 órás munkaidő-különbséget is jelenthetett az órákra való felkészülést is hozzászámítva. (A fideszes képviselő számításából kiindulva egyébként az jön ki, hogy egy tanár Magyarországon 24 órás óraszámmal számolva 48 órát is tölthet csak órákkal és felkészüléssel, nem számítva az egyéb feladatokat – miközben számos pedagógus 24-nél több órában tanít. A felkészülésre fordított idő logikusan éppen azoknál a pályakezdőknél és pályájuk elején járó pedagógusoknál lehet magasabb, akik a legkevesebbet keresnek.)
Szabó Szabolcs (Momentum) ehhez azt fűzte hozzá: szerinte az nem igazságos hogy 20 óra feletti óraszámot kell tanítani a jelenlegi bérért. Tóth Endre (Momentum) pedig azt kifogásolta: a törvény a jelenlegi, kiemelkedően magas óraszámot betonozza be. Bár ezen az ülésen elvileg nem tartalmi, hanem törvényességi kérdéseket kellett megvitatni, újra elhangzottak tartalmi kifogások az ellenzék részéről. Maruzsa Zoltán úgy reagált: „bízik benne”, hogy kommunikációs túlzásról van szó, és nem igazolódnak majd be a törvénnyel kapcsolatos vádak.
Az ellenzéki módosító javaslatokat szokás szerint leszavazta a bizottság fideszes többsége. Kálmán Olga (DK) az ülés elején jelezte: nem vesz részt a módosítókról szóló szavazáson, mert a törvény „bosszúhadjárat”, így módosító javaslatokkal a DK szerint nem korrigálható.
