Keresztény családból jött, egykor az LMP-re szavazott, a legfontosabb problémának pedig a fővárosi lakhatási válságot tekinti a Momentum főpolgármester-jelöltje. Az ismeretlenségből előlépő Kerpel-Fronius Gábor a Magyar Hangnak adott interjújában arról beszélt, nem fogják tűrni, hogy a 2010 előtti szocialista mutyivilág visszatérjen. (Az interjú eredetileg a Magyar Hang 2019. június 7-i számában jelent meg.)
– Azt mondta a bemutatkozó sajtótájékoztatóján, hogy jobb jelölt, mint Karácsony Gergely. Miért?
– Az első, hogy habár a Momentum jelöltje vagyok, a munka világából érkeztem, és így nem voltam része az elmúlt 30 év rossz politikai kompromisszumainak.
– Ez azt is jelenti, hogy Karácsony Gergellyel szemben önt nem ismerik. A harmincnapos előválasztás alatt hogyan tudná ezt megváltoztatni?
– Karácsony Gergely ismert, de egyértelműek a kötődései. Én cégirányításból érkezem, hozzászoktam, hogy kemény helyzeteket kell megoldani, képes vagyok döntéseket hozni, illetve mögöttem áll az egyik leghatékonyabb párt. Azért is vagyok jobb jelölt Karácsony Gergelynél, mert azt gondolom, ezt a választást nem lehet megnyerni a tradicionálisan jobboldali szavazók megszólítása nélkül. Márpedig én nála sokkal jobban meg tudom szólítani a Fidesz-árvákat.
– Hogyan?
– Nagyon sok az olyan ember, aki még mindig a polgári Magyarország híve, de nagyon nehezen tud együtt élni a rendkívül leegyszerűsített, primitív propagandával, és gyűlöli a korrupt, maffiaalapú város- és országvezetést. Ezek az emberek nem fognak az MSZP-re vagy Gyurcsány Ferencre szavazni, és most keresik a pártjukat. Őket akarom megszólítani azzal, hogy egy teljesítményelvű, együttműködésen, átláthatóságon alapuló várost ajánlok. Ismerem jól ezt a közeget.
– A Momentumot sokan liberális pártként emlegetik, legfrissebben új SZDSZ-nek hívják. Így hogyan szeretne jobboldaliakat megszólítani?
– Nagyon sokféle ember van a Momentumban.
– Bántó, ha a Momentumot liberálisnak hívják?
– Nem bántó, de a Momentum öndefiníciója az, hogy centrista és szabadelvű. Olykor néhányan elmennek odáig, hogy nemzeti liberális, de én nem gondolom liberális pártnak. Egy polgári párt, és semmiképpen sem az új SZDSZ.
– Honnan ismeri a jobboldali közeget?
– Keresztény, középosztálybeli családban nőttem fel, a szűkebb környezetemben nagyon sok a jobboldali érzelmű szavazó. Miközben súlyos politikai vitáink vannak egymással, nagyon szeretetteljes családban élünk. Emiatt is gondolom, hogy meg tudom találni a jobboldaliakkal a közös hangot.
– Kire szavazott 2010-ben?
– Az LMP-re. Nekem már akkor rémisztő volt az az alternatíva, amit a Fidesz kínált. Ijesztő volt eleve, hogy a megelőző években milyen destruktív ellenzéki szerepet játszottak például a népszavazásokkal, elindultak egy olyan populista, demagóg irányba, amiben nem tudtam őket támogatni. Ugyanakkor egyértelműen azt gondoltam, hogy a szocialista uralomnak véget kell érnie, így a protest szavazatomat adtam az LMP-re.
– Most mégis a baloldallal, az MSZP-vel, Gyurcsány Ferencékkel működik együtt a Momentum.
– A Fidesz az illiberális demokrácia kiépítésével felszámolta a szabad politikai akaratképzés lehetőségeit, így szélsőségesen egyenlőtlen a pálya a kormánypárt és az ellenzék között. Ebben a helyzetben együttműködési kényszer van. A Momentum önálló politikai irányt ajánl, nem fogunk visszatérni a 2010 előtti rossz és hatékonyság nélküli kormányzáshoz, nem fogjuk eltűrni azt sem, hogy a szocialista mutyivilág visszatérjen.
– A baloldali pártokkal kötött megállapodásuk szerint a 23 fővárosi kerületben 16 MSZP-s és DK-s jelölt indul, akiket támogat a Momentum. Ez nem visszatérés?
– Főpolgármesterként fel fogok lépni az ellen, aki rossz szándékúan vezet egy kerületet.
– Mit gondol, mit tud tenni egy főpolgármester egy megválasztott kerületi polgármesterrel?
– A politikai nyomásgyakorlásnak igenis súlyos következményei vannak.
– Ha nem szerzett volna két mandátumot a Momentum, akkor is lenne főpolgármester-jelöltjük?
– Azzal, hogy több mint 17 százalékot szereztünk Budapesten, tíz kerületben mi lettünk a legerősebb ellenzéki párt, a Momentumnak kötelessége volt főpolgármester-jelöltet állítani.
– Mikor kérték fel erre a posztra?
– Először februárban vagy márciusban. Akkor nemet mondtam, mert a munkahelyi körülményeim nem tették lehetővé.
– Mikor érkezett a következő felkérés?
– Az EP-választás éjszakáján. Hozzáteszem, az első megkeresés után már tudatosan úgy készültem, hogy ha mégis úgy alakulna az élet, akkor el tudjam vállalni a jelöltséget.
– Budapest esetében fontos kérdéssé vált az autóforgalom csökkentése. A dugódíjat például támogatja?
– Nem vagyok a sarcolás híve. El tudom fogadni, hogy legyen dugódíj, de ne ez legyen az egyetlen intézkedés. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy az ember maga akarja lerakni az autót.
– Milyen feltételekre gondol? Csökkentené a közlekedési bérletek árát?
– Nem a bérletek árával van probléma, hanem azzal, hogy az hogyan arányul a fizetésekhez. Populista intézkedéseket nem szeretnék, de azt például igen, hogy a bérletet lehessen használni Bubi-kölcsönzéshez is, vagy a metróra fel lehessen szállni kerékpárral is.
– Felmerült az is, hogy rakpartokon vagy éppen a Lánchídon szükséges-e az autóforgalom. Erről mit gondol?
– Ebben még nincs határozott koncepcióm. Lehet, hogy szimpatikus lenne, ha kijelenteném, legyen plázs a Duna mentén, de csak a népszerűségnövelés miatt nem teszem.
– Nem gondolja, hogy konkrétumokat kellene ígérni az embereknek, hogy szavazzanak önre?
– A város előtt álló kérdések közül nem ez a legfontosabb.
– Mik a legfontosabbak?
– A már említett közlekedési kérdések mellett például a lakásválság megoldása. Miközben nagyon nagy számban vannak rászorulók lakás nélkül, sok szociális bérlakás üresen áll. Határozottan növelni kell a bérlakások hányadát, és szabályozni kell valamilyen módon a befektetési célú lakásvásárlásokat, mert ez nyomja fel az árakat. Például a lakatlansági adó bevezetése ilyen eszköz lehet, amikor az üresen álló lakások után fizetni kell.
– A főváros esetében megkerülhetetlen a hajléktalanság kérdése. Ebben a témában mik a tervei?
– Itt emberi sorsokról van szó, a már bevezetett hajléktalanrendelet önmagában nem megoldás. Egyrészt fenn kell tartani a rendet, a köztisztaságot, de az, hogy ezeket az embereket egyszerűen csak elhajtjuk azokról a terekről, ahol eddig voltak, csak tüneti kezelés. Olyan helyek kellenek, ahol az emberek nemcsak melegedni tudnak, privát szférájuk is van, és kapnak segítséget a társadalomba való visszailleszkedéshez. A hajléktalan emberek megsegítése komplex kérdés. Számomra nagyon fontos, hogy ez a város hosszú távon könyörületesebb legyen a bajbajutottjaival. Iszonyúan ridegek vagyunk, keményszívűek. A könyörület nagyon fontos keresztény erény, ezt katolikusként mondom
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!
