Zajlanak a tárgyalások azon nyolc tanár ügyében, akiket azonnali hatállyal felmentett a tankerület, mert polgári engedetlenségben vettek részt a tavalyi év során. Ügyvédjük szerint a bíróság több okból is megállapíthatná a felmondások jogellenességét. Korábban nem zajlott még hasonló per az oktatás területén, de a munkavállalók véleménynyilvánítása kapcsán már létezik alkotmánybírósági határozat: eszerint a véleménynyilvánítás csak szigorú feltételekkel korlátozható.
Márciusban megtartották az első tárgyalásokat a polgári engedetlenség miatt kirúgott nyolc pedagógus ügyében, akik munkaügyi pert indítottak az őket felmentő tankerületek ellen.
Mint arról lapunk is beszámolt, ősszel két, november végén pedig újabb hat tanárt bocsátott el két tankerület, mert jogellenesen beszüntették a munkát. Az érintett tanárok – országszerte több ezer más pedagógussal együtt – azért döntöttek úgy, hogy nem jogszerű sztrájk, hanem polgári engedetlenség formájában szüntetik be a munkát, mert a kormány előbb veszélyhelyzeti rendeletben, később pedig törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát: az új szabályozás szerint az órák felét akkor is meg kell tartaniuk a tanároknak, amikor sztrájkolnak – vagyis az érintettek szerint jóval kevesebb lehetőségük van arra, hogy érzékelhető, és így érdekérvényesítésre alkalmas sztrájkot szervezhessenek.
A kormány azután hozta a rendeletet – még a járványhelyzetre hivatkozva, veszélyhelyzeti felhatalmazással –, miután hónapokig tartó egyeztetések után országszerte figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok 2022. január 31-én. Tavaly nyáron pedig törvény formájában, a Parlamenten is átvitte a kormány a pedagógusok sztrájkjogának korlátozását. A pedagógusok ezután folyamodtak a polgári engedetlenség eszközéhez, vagyis anélkül szüntették be a munkát – általában néhány tanórára vagy néhány napra –, hogy jogszerű sztrájkot hirdettek volna. A polgári engedetlenség a jogszabályok erkölcsi okból való megszegését jelenti, vagyis jogon kívüli eszköz. A tankerületek szeptembertől kezdtek figyelmeztető leveleket kiküldeni a polgári engedetlenségben részt vevő tanároknak, arra figyelmeztetve őket, hogy ez azonnali hatályú felmentést vonhat maga után – majd csakugyan felmentettek összesen 13 tanárt szeptemberben illetve november végén. Közülük összesen nyolc tanár indított munkaügyi pert az őket kirúgó tankerületek ellen. Mivel két tankerületben található iskolákról van szó, két per is folyik: a Belső-Pesti Tankerületet Törökné Pethő Erzsébet és Kapin Lilla perelte be, a a Külső-Pesti Tankerületet pedig a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott hat tanár.
Mindemellett az ügyvéd szerint a felmondási ok sem valós, hiszen a tanárok menesztését a hat pedagógust felmentő Külső-Pesti Tankerületi Központ azzal indokolta, hogy a tanárok meghatározott napon nem végeztek munkát, miközben az ügyvéd szerint nem ez volt a helyzet, mert a tanárok csak az elmaradt óráikat nem tartották meg, egyéb feladatokat viszont a polgári engedetlenség napján is végeztek, vagyis a felmondásban a tankerület eleve pontatlanul jelölte meg a felmondás okát. – A felmondás indokát már a felmondásban pontosan és világosan kell megjelölni. Ha a munkáltató ezt elmulasztja, vagy hibásan teszi meg, mert nem tudja megfelelően megfogalmazni a felmondás okát, akkor az megalapozhatja a felmondás jogellenességét – még akkor is, ha annak egyébként lehetne valós jogalapja – magyarázta az ügyvéd.
A Belső-Pesti Tankerületi Központ a perben korábban azzal érvelt, hogy ennyi erővel bárki, aki nem veszi fel a munkát, hivatkozhatna arra, hogy ezt véleménynyilvánítás céljából tette, az ügyvéd szerint azonban ez erős csúsztatás. Szerinte a tanárok esetében világos, hogy a véleménynyilvánítás volt a céljuk: sztrájkjoguk korlátozása miatt folyamodtak a polgári engedetlenséghez, és a munkabeszüntetés idején demonstrációkon vettek részt.
Sziklai Tamás szerint nem áll meg az az érvelés sem, hogy a tanároknak ne lenne joguk véleményt nyilvánítani az oktatás helyzetéről, az oktatáspolitikáról vagy a kormány döntéseiről, sőt: elmondása szerint a véleménynyilvánítást egy munkahelyen is csak nagyon szűk körben lehet korlátozni. Ehhez az Alkotmánybíróság egyik 2017-es határozata rögzít szempontokat: - Az utóbbi években jellemzően Facebook-posztok kapcsán merült fel a kérdés, hogy mennyiben köteles eltűrni a munkáltató a munkavállaló kritikáját. Az Alkotmánybíróság komolyan veszi a véleménynyilvánítás szabadságát, és szigorú feltételekhez köti ennek korlátozását. Ráadásul a tanárok esetében ez a véleménynyilvánítás jóval enyhébb volt, hiszen ők nem csak a munkáltatót, a tankerületet kritizálták – tette hozzá az ügyvéd, aki meg van győződve arról, hogy valamelyik érvük alapján ki fogja mondani a bíróság a felmentések jogellenességét.
Sziklai Tamás nem tud arról, hogy valaha előfordult volna hasonló jogeset az oktatás területén, így szerinte biztosan precedensteremtő lesz az ügy. Az ügyvéd sok tárgyalási napra számít, és úgy véli: jó esetben legkorábban 2023 végén születhet határozat a pedagógusok perében.
A kirúgott tanárok sérelemdíjat, az elmaradt munkabérüket és a közalkalmazotti jogviszonyuk visszaállítását kérték a keresetükben – utóbbi kereseti kérelemtől a korábban a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanító hat tanár a legutóbbi, március 28-i tárgyaláson elállt, a másik eljárásban szereplő két tanár viszont eddig fenntartotta ezt a kereseti kérelmet is.
