„Nagy valószínűséggel Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal”

„Nagy valószínűséggel Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal”

Az embercsempészek által szétvágott NATO-határkerítés (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Gyakran életveszélyes helyzetbe kerülnek a határvadászok a déli határnál – erről is beszélt a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miután előző nap a kormányülésen több titkosszolgálati jelentést is megtárgyaltak a témáról. Ezekből és a tapasztalatokból azt szűrték le, hogy a migránsok egyre agresszívabban lépnek fel.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy bár „egyre több, a józan ész irányába mutató hang hangzik el” egyes európai vezetőktől, de az Európai Unió „jogi és fizikai értelemben is el akarja lehetetleníteni a határvédelmet”. Itt emelte ki, hogy zajlik egy bírósági eljárás a korábbi magyar tranzitzónák miatt is, amelyeket a kormány a nemzetközi döntések alapján be is zárt és bevezette, hogy menedékkérelmet csak a külképviseleteken lehet beadni. Az Európai Bizottság eljárása azonban zajlik az ügyben, decemberben vagy januárban várható döntés és „nagy valószínűséggel Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal, mert a migránsokat a határon megállítjuk és megfékezzük”. A politikus szerint már az Európai Unió is a külső határok védelmének fontosságáról beszél, mégis, akik így tettek eddig, azokra bírságot akar kiszabni. 

Gulyás Gergely elmondása szerint tárgyaltak az idegenrendészeti törvény szigorításáról is – ezt már hétfőn Orbán Viktor bejelentette a parlamentben –, a legfontosabb vezérelvnek pedig azt nevezte, hogy Magyarország a magyaroké. Ennek részeként szigorúan szabályozzák, hogy milyen jogcímen lehet Magyarországon tartózkodni egy külföldinek, minden jogcím meghatározott időre szól és az automatikus meghosszabbításra nincs lehetőség. Vagyis lényegében egy külföldi csak „a magyar állam által elfogadott célból, jogcímmel, meghatározott ideig és meghatározott feltételek mellett” lehet az országban. Ez az irányelv – elmondása szerint – a vendégmunkások kapcsán is, külföldi csak akkor jöhet szóba, ha az adott munkakörre nincs magyar állampolgárságú jelentkező. Aki a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy a törvényeket nem tartja be, azt azonnal ki kell toloncolni az országból, családegyesítésre pedig „egészen speciális kivételes esetektől eltekintve” nincs lehetőség.

A Magyar Hang az utóbbi időben több riportban is beszámolt a déli határon tapasztalhatókról, volt, amikor kollégáink a határvadászokkal közösen a bozótban lapulva „várták”, ahogy több tucat külföldi megpróbált átjutni a határkerítésen.

Péntektől kapható legfrissebb lapszámunkban pedig arról írunk, hogy három év alatt közel húsz holttestet fedeztek fel a déli határ menti településeken.